Ma 2019. 12 13.
Luca, Otília, Lúcia napja van.
Látogatók száma : 43793401    




















































Honlapkeszites



dr-sorok-norbert-bírósági-csapatmunka

Három évvel ezelõtt, egy riport kapcsán került szóba a Zalaegerszegi Törvényszéken kidolgozásra és kipróbálásra kerülõ, új szemléletû bírósági csapatmunka, amelynek – ha beválik – célja és feladata lett volna a bírák munkaterhének csökkentése. Dr. Sorok Norbertet, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökét arról kérdeztem: mi történt, hogy alakult a projekt sorsa?


• Ön a törvényszéki elnöki álláshelyre benyújtott pályázatában kidolgozott egy elképzelést, amelyet egy 2014 õszén készült riportban a „bírósági csapatmunka” névvel illetett. Az elképzelés lényege, hogy a bíró munkaterhét úgy lehetne csökkenteni, hogy meg kellene növelni az õt segítõ munkatársak – fogalmazók, titkárok, ügyintézõk – létszámát, hogy az ítész elsõsorban a „valódi” munkájára, a bíráskodásra, ítélkezésre fektethesse a hangsúlyt, és ne vesszen el a döntéshozatalt szükségszerûen kísérõ, egyéb feladatok sûrûjében. Bevált az elképzelés? Ez a típusú munkamenet és ítélkezés lesz a jövõ, a magyar bíróságok berkeiben?

– Remélem igen, bár azóta világossá vált számomra – illetve számunkra –, hogy nem úgy, amint azt eredetileg szerettük volna. A jogalkotó úgy döntött, hogy abba az irányba elmozdulva próbálja meg a munkamenetet meggyorsítani és a bírói munkaterhet csökkenteni, hogy megnövelte a bírósági titkárok jogosítványait – hangsúlyozta dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke. – Azaz, a bírák tehermentesítésének az lett a jogalkotó által preferált módszertana, hogy a titkár hatáskörének megnövelésével a bírók egyes feladatainak elvégzése és elintézése átkerült a titkárokhoz. A munkateher ezáltal valóban csökkent, de nem úgy és azáltal, ahogy ezt mi annak idején modelleztük.Az állampolgárok is érzékelhetik ezt a változást, hiszen növekedett a titkáraink létszáma, akikkel egyre többször találkozhatnak a bírósági ügyek elintézése közben. Ennek tipikus példája a szabálysértési ügyek, amelyek letárgyalása, és az azokban való döntéshozatal mára szinte kivétel nélkül titkári feladat lett. Ennek pozitív hozadéka a bírói munkateher csökkenésén túl az, hogy a titkár az ügy elintézése közben „begyakorolhatja” magát, hiszen egy szabálysértési peres eljárás sokban hasonlít egy büntetõügy tárgyalásához, amelyben viszont csak és kizárólag bíró hozhat ítéletet. Vagyis a titkár ezen ügyszakban jól felkészülhet a késõbbi, büntetõbírói ítélkezés mikéntjébõl, azaz tárgyalásvezetési rutint szerezhet.  

– A másik ügyszak, ahol a titkárok levették a bírák válláról a terhek egy részét, az a végrehajtás. Jelentõsen növekedett – úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, megduplázódott – a végrehajtási ügyeink száma: a bíróságra elsõsorban a devizahitelezéssel kapcsolatos perek érkeznek – szögezte le dr. Sorok Norbert. – Viszonylag sok devizahiteles ügy mára jutott el abba a fázisba, hogy az ügyfél nem tudta tovább fizetni a megnövekedett törlesztõ-részleteket, ami miatt a bank végrehajtási eljárást kezdeményezett ellene. Az így indult perek nagy száma miatt a bíráink képtelenek lennének egyéb ítélkezõ tevékenységük mellett még ennek az ügyszaknak az elintézését is ellátni, így a szabálysértési ügyeken kívül ez a terület, a végrehajtási ügyek az a színtér, ahol tulajdonképpen, kivétel nélkül titkárok ítélkeznek.Illetve a cég-, csõd-, felszámolási ügyszakban is új jogosítványokat kaptak a titkárok bizonyos ügyek elintézésére, így ezen a területen is tevékenykednek. Itt azonban nemcsak a titkárok, hanem a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ ügyintézõk is „szerephez” jutottak, ugyanis jogosultak lettek bizonyos fajta ügyek önálló elintézésére. Ezek elsõsorban a felszámolási eljárások kapcsán jelentkeznek: az érdemi végzések meghozatalán kívül egyeztetések és más ügyek elintézésére jogosultak a titkárok, és a bírósági ügyintézõk. Ide említhetném még példaként a cégnyilvántartást, a változások bejegyzésének intézését is.

– Polgári ügyszakban az egyesületek és alapítványok azok, ahol szintén „teret nyertek” a titkárok. Az új polgári törvénykönyv az egyesületekkel és alapítványokkal kapcsolatban jelentõs változásokat hozott, emiatt az alapító okiratokat kötelezõ jelleggel módosítani kellett az új Polgári Törvénykönyvnek való megfelelés végett – sorolta a törvényszék elnöke.– Ennek a módosításnak a határidejét ugyan kitolták, hiszen nagy számban érintette ez a szervezeteket, de ettõl függetlenül, mostanában rendszeresen érkeznek a bíróságra a változás-bejegyzési kérelmek, illetve az új alapítás iránti kérelmek is. Az ilyen típusú eljárások a törvényszék hatáskörébe tartoznak, és ezen ügyek elintézését is a titkáraink végzik, szinte teljes egészében.A büntetõeljárások során a magánvádas büntetõügyek folyamatában a személyes meghallgatásokat láthatják el a titkárok, bár ebbõl a munkából a bírósági ülnökök is kiveszik a részüket. Ezen felül – bár közremûködnek a titkárok, illetve a bírósági ügyintézõk is egy-egy büntetõügy letárgyalása során – viszont nem kaptak olyan jelentõs plusz jogosítványokat, ami az ítélkezõ bíró munkáját érdemben, jelentõs módon segítené. Tehát a büntetõ ügyszakban – legalábbis a mai jogszabályi környezetet figyelembe véve – nem sok érdemi változást hozott a titkárok hatáskörének bõvítése, legalábbis a bírói munkateher csökkentése szempontjából.Viszont azt is el kell mondani, hogy Zala megyében a büntetõ ügyszakban nincsenek olyan mértékben leterhelve az ítélkezõ bírák, hogy égetõ szükség lenne a helyzet kezelésére. Inkább a polgári ügyszak az, ahol egyre inkább leterheltségrõl panaszkodnak bíráink, ugyanis észrevehetõen növekedett a beérkezõ peres ügyek száma. És ha nagy a leterheltség, az elõbb-utóbb az ítélkezés minõségének rovására is mehet.

• Ez azt is jelenti, hogy csökken a bûncselekmények száma Zalában?

– Úgy fogalmaznék, hogy a bíróság elé kerülõ ügyek számában érzékeltünk csökkenést. Ez nem feltétlenül jelenti a bûncselekmények számának csökkenését, hanem inkább arról van szó, hogy az ügyészség részérõl történik egyre kevesebb vádemelés. A vádhatóság igyekszik minél több ügyet az elterelés, a tevékeny megbánás, jóvátétel alkalmazásával, vádemelés nélkül lezárni, másrészt vádemelés esetén is nagy számban, az ügyek nem peres elbírálását indítványozza, így ebbõl kifolyólag csökkent a hozzánk beérkezõ „klasszikus”(peres) módon intézett büntetõügyek száma – magyarázta dr. Sorok Norbert. – Az ügyészség effajta „büntetõpolitikája” kétségtelenül gyorsítja az eljárásokat, az elkövetéstõl a felelõsségre vonásig rövidebb idõ telik el. Viszont nem minden bûnelkövetõvel szemben alkalmazható ez a fajta eljárási mód, hiszen sok esetben szükség van arra, hogy a vádlott a bírája elé álljon, a szemébe nézzen, végigmenjen azon a „procedúrán”, amit egy büntetõeljárás jelent, hiszen ennek mind-mind nevelõ szerepe és hatása is van. Illetve a bíróság elé kerülõ esetek bizonyításának a jellege is olyan, hogy azt nem lehet egyszerûbb módon, kvázi „papíron” elintézni, hanem körbe kell járni az esetet, hogy megalapozott döntést lehessen hozni.

• Ha már a bírákról, és a bírói munkateherrõl beszéltünk: milyen körülmények között végezheti ítélkezõ tevékenységét ma egy bíró a Zalaegerszegi Törvényszéken?

– Azt tudom mondani, hogy országos összehasonlításban is jónak mondhatóak a munkafeltételeink, nemcsak itt, Zalaegerszegen, de Zala megye más bíróságai tekintetében is – mondta határozottan a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke. – Az Zala megyében már „természetesnek” mondható, hogy minden bírónak saját, technikai értelemben is jól felszerelt irodája van, ahonnan a munkájához szükséges belsõ, országos adatbázisok mindegyikét elérheti, tehát biztosítva van számára az összes, naprakész jogszabálytár. Minden bíró mellett dolgozik legalább egy adminisztratív tevékenységet segítõ és ellátó személy, aki általában a jegyzõkönyvvezetõje, vagy a leírója. Ez az arány lehetne jobb is: az általam 3 esztendõvel ezelõtt említett – tervezett – team munka fontos eleme ezek a segítõ, adminisztratív munkatársak voltak, akiknek a létszámát bizony tovább kellene növelni, de persze anyagi eszközök – vagyis betölthetõ álláshelyek – hiányában ezt nem tudjuk megoldani.

• Mi szükségeltetik ehhez? Persze magától értetõdik a válasz: gondolom pénz…

– Ehhez jogalkotói elhatározásra és döntésre lenne szükség, hogy nagyobb költségvetési keretet biztosítsanak a személyi állomány növeléséhez, de ez még várat magára. A közigazgatási bíráskodás átalakításával, amely a tervek szerint 2018. január elsõ napjával fog indulni, a bíróságok költségvetési forrásainak egy részét is oda kellett csoportosítani, hiszen bírákra, titkárokra, adminisztratív munkatársakra lesz ott is szükség – részletezte dr. Sorok Norbert. – Annyi bizonyos, hogy Zala és Fejér megye a veszprémi székhellyel mûködõ közigazgatási bíráskodási régióba fog tartozni – tehát nem Pécshez, ami a felsõbb bíróságunk, az ítélõtábla székhelye –, ez pedig azt jelenti, hogy Zalaegerszegen a közigazgatási bíráskodás nagy része megszûnik.A jelenlegi négy bírói álláshelyünkbõl kettõre nem lesz szükség, hiszen annyira „kiürül” a közigazgatási ügyszak. A két, közigazgatási ügyszakban tevékenykedõ bírónk pedig választhat: vagy megpályázza a veszprémi, új státuszokat, vagy pedig ügyszakot vált. Már dolgozunk azon, hogy – elsõsorban a megnövekedett munkaterhû polgári ügyszakban – helyben továbbfoglalkoztassuk õket, ha maradnának Zalaegerszegen, személyi kötõdéseik miatt. A munkaügyi bíráskodás területe azért nem jöhet szóba részükre, mert a közigazgatási régiók felállításával abban az ügyszakban is elég lesz egy bíró a jövõben. Mi errõl a szakmai álláspontunkat kifejtettük, nagyon helytelenítettük ezt a döntést, mivel itt, Zalaegerszegen egy nagyon jó személyi és tárgyi feltételekkel mûködõ, megalapozott ítéleteket hozó közigazgatási és munkaügyi bíróság mûködött. Nemrégiben beszélgettem dr. Darák Péterrel, a Kúria elnökével, aki kifejtette, hogy például adóügyekben a legmegalapozottabb döntések,többek között Zalából érkeztek a Kúriához, vagyis a legmagasabb bírói fórum is elismerte a munkánkat. Ezért is fájlaljuk ezt a jogalkotói döntést, hogy ebbe a jól mûködõ rendszerbe ilyen módon nyúltak bele.

– A team munkához visszatérve, azért nem reménytelen a helyzet. Létszámbõvítéssel ugyan nem számolhatunk, de új utakat kerestünk a célunk megvalósításához, kihasználtuk az informatikai fejlesztések kínálta legújabb lehetõségeket. A határozatok, jegyzõkönyvek készítésének gyorsítására és a leírói szûkös kapacitásunk tehermentesítésére, beszédleíró szoftverek használatával próbálkozunk 2014 decemberétõl – ecsetelte a törvényszéki elnök. – Érdeklõdésemet látva, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke megbízott, a beszédfelismerõ programok bíróságokon való alkalmazhatóságának tesztelésével. Több év teszteléssel, az igényeinkhez igazított fejlesztéssel a hátunk mögött elmondhatom, hogy sikerült áttörést elérni ezen a területen. A Zalaegerszegi Törvényszékhez tartozó bíróságokon, már 26 fõ bíró és bírósági titkár használja a beszédfelismerõ programot, munkájának megkönnyítésére. Ez a teljes bírói és bírósági titkári összlétszám közel harmada. A program – amelynek „zászlóvivõi lettünk” – annyira sikeres, hogy ez év végéig dr. Handó Tünde elnök asszony kérésére, az ország valamennyi törvényszékén és ítélõtábláján bemutató elõadást tartunk,a megszerzett tapasztalatainkról.

– Hogyan segítheti a beszédleíró program a team munkát? – kérdezett vissza sokatmondóan dr. Sorok Norbert. – A beszédleíró program használatával leírói kapacitás szabadítható fel, amely fõleg a felsõfokú végzettségû bírósági ügyintézõk esetében azt jelenti, hogy team munkára foghatók, azaz érdemi feladatokat tudnak ellátni a bírák vagy a bírósági titkárok mellett. A beszédleíró programok használatával javul az ítélkezés idõszerûsége is. Van olyan bíró kollégám, aki a kész jegyzõkönyvet már a tárgyalás végén oda tudja adni a feleknek. Másrészt minõségileg is jobb jegyzõkönyvek és határozatok születnek, hiszen a diktáló azonnal látja a képernyõn a diktált szöveget, amit nyomban korrektúrázni is tud, így elhagyhatók a felesleges szóismétlések, összeszedettebb gondolatok kerülhetnek megfogalmazásra. Ez már a jövõ bírósága, amelynek a küszöbén állunk.

Dr. Papp Attila



2017-09-29 12:24:00


  A kereszténység a legüldözöttebb vallás

Megrázó látvány az a Krisztus-fej szobortöredék, amely Karamlesbõl származik, a tárgyat a káld katolikus egyház ajánlotta fel a tárlat számára. A festett szoborfej arca olyan látványt nyújt, mintha sírna, szomorú tekintete rendkívüli hatással van a látogatóra.


  Védjük meg együtt!

Három hete adtunk hírt arról, hogy valaki, ki tudja miért lenyeste a Kinizsi utcában egy sokak által kedvelt vadszõlõvel befuttatott házról a szemet gyönyörködtetõ növényt. Mára a lefûrészelt vadszõlõtövek újrahajtanak, végig a Kinizsi utcai ház tövében. Succisa virescit, azaz: A megnyesett fa kizöldül. A bencés mottó nemcsak kertészeti üzenet, nem elsõ eset, hogy egy szándék – akaratlanul - ellentétes eredményt szül.(P.J.)


  Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Bonyolultabb kockázati tényezõk felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az idõskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics címû folyóiratban publikálták.


  Jó ilyet olvasni a kanizsai Elimina Tour elõtt…

Persze volt, hogy nekimentünk bácsiknak, meg majdnem széttörtünk pár kirakatot véletlenül. Szeretek ugratni, meg max sebességen döntögetni a bringát 10 cm-re a kint sörözgetõ lakosoktól. Itt sem volt máshogy, csak itt bácsikat nem lehetett fellökni, mivel szuperül le volt kordonozva az egész kör. Kirakatot viszont lehetett volna rombolni, ha nagyon elnézed a kanyart.


  Pont jó helyre került(em)…

Mondhatná a nagykanizsai, Csónakázó-tavi körforgalomnál felállított, nyolc méter magas torony, ami egy ola jfúrótorony kicsinyített mása tulajdonképpen. Ezért is került megfelelõ helyre, hiszen kísértetiesen hasonlít a nemsokára teljesen megújuló, Csónakázó-tavi kilátótornyunkra, ami évtizedekkel ezelõtt szintén olaj fúrótoronyként „ment nyugdíjba”, hogy aztán, azóta, kilátóként szolgálja Murafölde fõvárosát, Nagykanizsát.


  Akarunk-e áldozatok lenni?

A nemzeti szocialista és a kommunista rémtettek egyformán elítélendõek, nem alkalmazható kettõs mérce – szögezte le egy megemlékezésen Cseresnyés Péter, majd a mindkét diktatúra börtönét megjárt Mindszenty bíboros idevágó ízes anekdotáját idézte: - Van-e különbség a nácizmus és a kommunizmus között? – kérdezték tõle egy sajtótájékoztatón. „Tõlem kérdik? Éppúgy ültem egyik börtönében, mint a másikéban. A kettõ volt szövetséges is, ellenség is. Eben gubát nem cserélünk. (a tolmácshoz:) Ezt fordítsák le, ha tudják.”









FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül