Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51047000    








Honlapkeszites

Inspirációk

Inspirációk címmel Kassainé Szarjas Gertrúd festõmûvész kiállítása látható március 15-ig a HSMK Õsze András galériájában. A péntek esti megnyitó ünnepségre érkezõket a mûvész személyesen köszöntötte a galéria elõterében, míg festményei által bent a kiállító teremben a tavasz fogadta õket. A tavasz – sárga, halványzöld, narancssárga és kék – színeiben virágok, hegyek, vizek és patakpartok. A természet hangjait Baki Andrea tanítványa, Proszenyák Laura, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Mûvészeti Iskola növendéke idézte meg fuvolajátékával, Kollonay Zoltán zongoramûvész kíséretében.


 Köszöntõjében Cseresnyés Péter polgármester, országgyûlési képviselõ többek között elmondta, azon túl, hogy Gerti városunk egy neves embere, másfajta érzelmi szálak is kötik hozzá. Régebbi az ismeretségük, hiszen jó pár évig egy iskolában dolgoztak. Gertinek két hivatása volt – folytatta – a nemzet napszámosaként a tanítás, illetve a festés és az alkotómunka. Külön-külön is áldozattal járó nemes mesterség mindkettõ, õ azonban ezt együtt vállalta és mindkét területen nagyszerût, kiemelkedõt alkotott. Márai Sándor gondolatai – „Az igazi képzelõerõ a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepõt” – Gerti munkájára is igazak. Nos, ez a valóságból építkezõ új csoda tárul most a szemünk elé, és ezen a tárlaton olyan utazásra indulhatunk, amely maradandó élményt jelent. 

Reméli – hangsúlyozta befejezésül a polgármester –, a következõ években az alkotó nyugalom aurájában újabb és újabb remekek születnek a keze nyomán, és ehhez kívánt neki nagyon sok ihletet és kitartó, türelmes munkát.
A kiállítást Balogh László, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke nyitotta meg.

"Kedves Kanizsai Közönség!
Kedves Gerti!
Tiszta jó szívvel köszöntöm Kassainé Szarjas Gertrúd mûvésztanárt „Inspirációk” címû életmû kiállításán, mely visszatükrözi számunkra egész eddigi selyemfestõ életpályáját. Köszönet a HSMK munkatársainak, hogy az Õsze András Galériában ismét ilyen csoda értéket mutat fel nekünk, amely bennünket továbbléptet: inspirál.
Az inspiráció: sugallat, ihlet, késztetés: a lelki és szellemi tett egyik mozgatórugója, ami a kreativitással járó alkotókészség révén innovációt, azaz szakmai fejlesztést, gyakorlatban is megvalósulás újításokat eredményez. Ezt tudjuk az általános lélektanból. S Gerti által ténylegesen megtapasztalhatjuk ezt a folyamatot, amely a kreatív ötletbõl belsõ indíttatás révén olyan külsõ teremtõ erõt hoz létre, amelynek eredménye a mûvészi alkotás. Ez valósul meg az alkotómûvészben, s tükrözõdések révén a szemlélõ közönségben. Ezt a kettõs csodát láthatjuk, s így juthatunk el végül akár egy újabb szellemi dimenzióba, amelyben a minket közvetlenül körül és átölelõ szellemi vezetéstõl ösztönzõ érzéseket, gondolatokat és erõket: azaz inspirációt kaphatunk. Kassai Zoltánné Szarjas Gertrúd Nagykanizsai születésû, tehát igazán a miénk. Középiskolás éveiben õ is Haraszti László festõmûvész híres rajzszakkörében kezdte képzõmûvészeti tanulmányait. 1976-ban Pécsett rajz-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Mesterei Horváth Olivér és Soltra Elemér festõmûvészek voltak, sokat kapott Balogh Jenõ professzortól. Képzõmûvészeti tudását mûvészeti szabadiskolákban, alkotótáborokban, továbbképzéseken erõsítette. Tagja a HÍD Dunántúli Vizuális Mûhelynek és a Nk-i Képzõ- és Iparmûvészek Egyesületének. Önálló és csoportos kiállításai sorát, bõven emlegethetnénk. Képeit számos magángyûjtemény õrzi itthon és külföldön.
Igazi jellemzõje mûvésztanár mivolta: 1982 és 2012 között a Hevesi Sándor általános Iskola pedagógusa volt. Magas szintû szakmai felkészültségével tûnt ki. Tehetséges diákjaink képességeit szakkörben kiválóan fejlesztette. Tanítványi közül többen rajztanárok lettek, egy mûvészettörténész. Mûvészeti szakközépiskolába több tanítványát felvették. Ez az igazi kéz- és, léleknevelõ, - növelõ inspiráció! Az iskolai munka mellett tanított az Aranymetszés Mûvészeti Iskolában, valamint a HSMK-ban felnõtteket selyemfestésre is.
Tételmondatait hadd idézzem Tõle: „Selyemképeket és akvarelleket festek, a színek harmóniája vonz. Festményeim az érzelemvilágon, természetszeretetem képi tükrözõdése okán születtek. A selyemfestésnek, egyedi technikáját mûvelem, mely kerüli a kontúrozást, mindenfajta applikációt. Az anyag szépségét, a színek varázslatát használom fel. A selyemfestés széles lehetõséget nyújt számomra a színek keverésén keresztül a lírai hangulatok tükrözéséig. Célom érzelmek, hangulatok képi megfogalmazása.”
Mûvészi alkotómunkája során a saját útját járta, nem befolyásolták az aktuális divatirányzatok. A világ tele van agresszióval, negatív hatások érnek bennünket nap mint nap. Ezért a mûvészet feladata a harmóniára törekvés is kell, hogy legyen: hogy van másik választási lehetõség is. Így telhet egy élet harmonikus színek vonzásában és a természet szeretetében. Egy háromgyermekes családanya is lehet igazi alkotás, sõt…Fontos megemlíteni, hogy családja munkájában mindig támogatta Gertit. Galériája leginkább virágok, vízpartok tükrözõdése. Életmûve meghatározó alkotásai mellett van itt most kb. 10 olyan kép is, ami teljesen új, ezek fõleg vízfestmények. Ez azt is szimbolizálhatja, hogy Kassainé Szarjas Gertrúd számára talán egy új alkotói korszak következik. Isten éltesse közeli, február 17-i születésnapja alkalmából is…! Ezek a képek ezernyi színbõl készülnek, mégis jól érzékelhetõ a mûvek egyéni stílusa. Színek összefolyásával és pasztelles árnyalatokkal készülnek ezek az érzékenyen megfestett képek: jellegzetesen kassais vagy inkább gertis képek ezek, karakteresen rájuk lehet ismerni bármikor, bárhol: ez az igazi alkotó sajátja… A színek varázslata adja, hogy elhisszük néha (Reviczky után szabadon), hogy „ a világ csak hangulat…”. Szép ez a nem múló áhítat és tisztelet, amely a nehéz technika ellenére életet, természetet lehel ide elénk. Bár minden ecsetvonás végleges, utólag nem javítható,de így, itt mégis friss, eleven a mû.
A kínaiak szerint: „ Aki fát akar festeni, annak fává kell változnia.” Szerencsére a burjánzó vegetáció számtalan lehetõségét adja az átlényegülésnek, a metamorfózisnak. Csodás metamorfózis a selyemfestés maga, ahogy a szétfutó festék az anyagon körkörösen folyik szét. Kevesen mûvelik ma Magyarországon a selyemfestészetet, mert fortélyai, titkai vannak. Talán ezidáig az egyetlen híres név Macskássy Izoldáé, aki maga dolgozta ki a selyem kollázst, s módszerét meg is tartotta magának. Így nincsenek iskolák, alkotómûhelyek, sõt még szakirodalom se nagyon magyar nyelven. Így még büszkébbek lehetünk kanizsai alkotónkra. A színek szerelmeseinek való nõies mûfaj ez, amely a kínai és japán tájképfestészetben gyökerezik. A selyem különleges fénye a festésében rejlõ lehetõségek sokszínûsége, változatossága nagyon régóta megragadja a mûvészek fantáziáját, még, ha „macerás” is a technika és a színek harmóniájának oly törékeny is az egyensúlya. Egyébként az akvarell (a vízfestés) a selyemfestéssel rokon, csak a festõalap más (többnyire papír). Képezvén magamat, tudom, a selyemfestés bonyolultabb módszere az akvarelltechnika. Szarjas Gertrúd ezt ûzi, nem él a kontúrfestékes technikával, pedig ez a sokkal könnyebb.
A selyem a szövetek királynõje, és a selyemfestés, mondják: a festészet királynõje! A színek játéka meditáció is. A selymen tükrözõdik belsõ állapotunk: az alkotóé, de ha belenézünk ebbe a tükörbe, akkor a miénk is. A selyemfestés Kínában több ezer éves õsi hagyományra tekint vissza. A múzeumokban ma is láthatók ezer évesnél régebbi selyemképek. A ma emberének tehát nem kell attól tartania, hogy a selyemképek nem idõt állók. Nehéz a selyemfestés, de a selyem fénye, ragyogása kárpótolja szépségével a nehézségeket, mert az eredmény különlegesebb bármely más technikánál. Kívánom, hogy Kassainé Szarjas Gertrúd képei is érjék meg a legalább ezer évet!
Bevallom, készülvén erre a kiállítás megnyitóra, magam is a selyemfestés „szerelmese” lettem. Ezért végül, ráadás „meseként” hadd foglaljam össze a selyemfestés történetét: „Egy kínai legenda szerint Huang-ti, a Sárga Császár felesége tanította meg az embereknek a selyemhernyó-tenyésztés és selyemszövés mesterségét több mint 4000 éve. A kínaiak sokáig féltve õrizték azt a tudományt. A selyem fontos kereskedelmi áruvá vált. Távoli vidékre is eljutott a karavánokkal, melyek a Selyemúton hatalmas mennyiségben szállították szerte Ázsiába és Nyugatra. A görögök ennek kapcsán nevezték el Kínát a selyem hazájának. A selyemhernyó tenyésztés elõbb-utóbb meghonosodott Indiában és Japánban is. A VI. században két perzsa szerzetes bambusz vándorbotjában csempészett néhány selyemhernyót Bizáncba, s ettõl kezdve terjedt el Európában is a selyemkészítés. A selyem tehát állati eredetû anyag a, a Bombyx mori nevû selyemlepke hernyói termelik. A selyemhernyó a gubókészítéshez hosszú, folyamatos, kettõs szálat választ ki, ez a levegõn megszilárdul. Egy gubóból 600-900 méternyi szál megnyerhetõ. A belõlük szõtt fehér selyem erõs, jó nedvességszívó, kis sûrûségû, hõállóbb a gyapjúnál, nagyon jól festhetõ. A kínai selyem festészet leggyakoribb témái: tájképek, madarak, virágok, bambuszok, portrék. E képek egyszerûek, nemesek, tiszta szépség árad belõlük, kicsit álom-mesevilágba repítenek bennünket. A selyemkép sorozatból álló ún. tekercsképek témája gyakran vallásos. Tibetben ezek szakrális tárgyak: a szellemi élet fontos kellékei. A kolostorokban és a házi oltárok fölött egyaránt találkozhatunk velük.”
Tehát kívánom Önöknek, hogy Otthonunkban afféle természethívõ „házioltárként” legyen Kassainé Szarjas Gertrúd féle selyemképük. Az élet minden szférájának a szellem és a mûvészet ad végsõ értelmet, s benne a mûvészet a lélek megtartója. Egyesek szerint a képes világ a harmónia legjobb színtere (mint ezeken a képeken…) Higgyünk benne, s a szépség története és a látás mûvészete elvezethet bennünket olyan lelki finomságokhoz, mellyel és melyben jó léteznünk. Köszönöm, hogy Kassainé Szarjas Gertrúd mûvésztanár kiállítását immár 3-szor megnyithattam (jelzem, az elõzõ 2 megnyitószövegemet, nem használtam, mert oly jó volt az új élmény…) Kérem, hívják barátaikat, ismerõseiket ezen március 15-ig nyitva tartó lélekemelõ kiállításra!"



2012-02-29 07:26:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül