Ma 2023. 5 29.
Magdolna, Magda, Ervin napja van.
Látogatók száma : 55314892    








Honlapkeszites

Eszetlen, érthetetlen, átgondolatlan

Ha az egészségbiztosítás magánkézbe kerül, az bizonyosan nem jelent jót a betegek számára, hiszen a terhek emelkedése és a várólisták növekedése mellett kevesebb gyógyító szolgáltatást vehetnek majd igénybe – mondta a minap dr. Mikola István, az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága alelnöke, volt egészségügyi miniszter, a Fidesz szakpolitikusa városunkban tartott elõadásán.


Mikola István a kórház névadó ünnepségére érkezett ugyan, de nem volt nehéz rávenni, hogy ezt megelõzõen egy fórum keretében ossza meg az érdeklõdõkkel az egészségügyi reformmal kapcsolatos véleményét. A Halis István Városi Könyvtár harmadik emeleti konferenciaterme az elõadásra dugig megtelt, annak ellenére, hogy – mint ahogy azt Kóré Péter, a Nagykanizsai Polgári Egyesület elnöke köszöntõjében elmondta – a Fõ úton kihelyezett, a rendezvényt hirdetõ plakátokat ismeretlenek letépkedték.

Kóré Péter itt jelentette be, hogy nyílt levelet küldenek a város kormánypárti országgyûlési képviselõinek, amelyben arra hívják fel a figyelmüket, hogy a társadalom többsége pártszimpátiától függetlenül elutasítja az egészségbiztosítás privatizációját. A december tizenhetedikei zárószavazás kapcsán pedig arra figyelmeztetnek: a társadalom tagjai figyelemmel kísérik majd ezt a nagy horderejû döntést, amely során elválik, hogy a választott képviselõk a választópolgárok többségi akaratát, vagy a miniszterelnök akaratát képviselik-e majd?

Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ, alpolgármester beszédében leszögezte, hogy az egészségbiztosítás privatizációja nagy veszélyeket hordoz magában. Hangsúlyozta, fontos, hogy az ezzel kapcsolatos népszavazáson minél többen vegyenek részt pártállástól függetlenül, s voksoljanak lelkiismeretük szerint. Az egészségügy, az egészségbiztosítás privatizációja ugyanis nem politikai kérdés, s ezúttal nem is szabad pártszimpátia alapján szavazni. „Gondolja át mindenki, hogy számára mi a jó” – mondta. Ezt követõen dr. Mikola István vette át a szót.

– A harmadik évezred legnagyobb paradigmája zajlik mostanság az egészségbiztosítás privatizációja kapcsán – mondta az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága alelnöke. – 1600 milliárd forintos kasszáról van szó, amiben a mi pénzünk van. Ezt akarják kiárusítani, licitálni lehet rá majd magántársaságoknak, biztosítóknak, pénzügyi befektetõknek az 1600 milliárd forint negyvenkilenc százalékos tulajdoni hányadára. A dolog önmagában furcsa, elfogadhatatlan, viszszataszító, hiszen mindez a megkérdezésünk nélkül történik. Épp a héten tette közzé az egyik, jobboldali elhajlással nem vádolható közvélemény-kutató cég az egyik kutatásának eredményét, mely szerint az emberek hetvenhárom százaléka elutasítja ezt a típusú privatizációt, az egészségbiztosítás részleges magánkézbe adását.

Dr. Mikola István emlékeztetett arra, hogy 1883-ban nyújtott be a német parlamenthez egy törvényjavaslatot a vaskancellár néven elhíresült Bismarck, amely tulajdonképpen megalapozta a társadalombiztosítást. A javaslat alapgondolata abból indult ki, hogy az ember önmagáért és embertársaiért is felelõs. Éppen ez a közös felelõsségvállalás jelenik meg a társadalombiztosításban, amely során az egy országban élõk nemzeti kockázatközösséget vállalnak, ki-ki anyagi lehetõségeihez mérten. A befizetett pénz egy nagy kalapba kerül, s ha a nagy közösség egy-egy tagja megbetegedik, akkor ebbõl a kalapból kifizetik az ellátását. Magyarország másodikként követte Bismarck gondolatát.

– Immár több, mint egy évszázados a társadalombiztosítás, amelyhez ragaszkodtak az emberek, s ma is ragaszkodnak hozzá. Ugyanis mindannyian tudják, érzik, hogy ez a rendszer a szociális biztonságuk garanciája. A mostani hatalom pedig hozzá akar nyúlni a társadalombiztosításhoz. Annak ellenére, hogy ma már a Világbank és a nagy pénzügyi szervezetek sem javasolják a társadalombiztosítás ilyen módon történõ privatizációját. A több, mint egy éve tartó folyamat azzal indult, hogy eltörölték a szakmai kamarák kötelezõ tagságát. Az orvosokat lejáratták, mindenféle paraszolvencia-hajhász gazembernek titulálva õket, neves orvosokat mozdítottak el állásukból, megfélemlítve ezzel a többieket is. Ez volt az egészségügyi reformnak nevezett valami elsõ lépcsõfoka. A szakma sorra kapta a pofonokat, amelyek értelmetlenek és felháborítóak voltak. Aztán jött a reform többi eleme, a vizitdíj, a kórházi napidíj, s nem értettük, hogy ezt miért kell csinálni. Merthogy az országban él két-két és félmillió szegény ember – a számot nem én mondom, hanem Ferge Zsuzsa, aki ugye, jobboldali elhajlással nem nagyon vádolható. A minap el is akarták hallgattatni, kitüntetést kapott. Ám miután a miniszterelnök átadta az elismerést, Ferge Zsuzsa a mikrofonhoz lépett, s azt mondta: azért azt a reformot mégis vissza kellene vonni. Mert nézzük csak, mi történt a szegény emberekkel? A vizitdíj miatt inkább nem mennek el orvoshoz, ha mégis, akkor meg már gyakran késõ, ezt hallom országszerte. Eszetlen, érthetetlen, szakmailag átgondolatlan intézkedések tömegét értük meg. Aztán jött a kórházak átalakítása, amit úgy hívtak, hogy kórházfejlesztés, bár találóbb lett volna a kórház-visszafejlesztés, mert ennek során rengeteg ágyat szüntettek meg, s több kórházat lemészároltak. Most pedig a kórházak után elérkeztünk a társadalombiztosítás meggyilkolásához is. Hatalmas társadalmi feszültségekhez vezethet a kormánykoalíció által tervezett üzleti biztosítós rendszer. Mert mit tesz majd a biztosító? Betegutakat fog tervezni, betegellátást szervez, volumenkorlátot, gyógyító eljárásrendeket határoz meg. Ennek során pedig egyértelmûen arra törekszik majd, hogy minél kisebb legyen a kiadásuk, s minél nagyobb a bevételük. Emellett a mi pénzünkbõl építik fel majd az irodáikat, az informatikai rendszereiket, s mivel az ellátásszervezéshez nem értenek, így az azt végzõ szakértõ csoportokat is velünk fizettetik meg. De ezért nem a befektetõk a hibásak, õk nem tehetnek arról, hogy haszonra akarnak szert tenni, ilyen a természetük. Mivel az MSZP és az SZDSZ összesen hatvan módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslat kapcsán, még nem tudjuk pontosan, mi lesz, egyelõre csak annyi biztos, hogy ha az egészségbiztosítás magánkézbe kerül, az nem jelent jót a betegek számára, akik a terhek emelkedése és a várólisták növekedése mellett kevesebb gyógyító szolgáltatást vehetnek majd igénybe.

Horváth Attila



2007-12-17 08:59:13


További hírek:


POLITIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül