Ma 2021. 10 24.
Salamon, Antal napja van.
Látogatók száma : 51112086    








Honlapkeszites

A Trák kiállításról

A Trák királyok völgye kiállítás lezárásáról tartott sajtótájékoztatót Farkas Tibor, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója és Kõfalvi Csilla intézményegység-vezetõ a Magyar Plakát Házban.

Farkas Tibor elöljáróban megköszönte a közgyûlésnek, hogy egyhangú igen szavazattal lehetõvé tette a kiállítás megrendezését. Ezen kívül megköszönte Kõfalvi Csillának és munkatársainak, hogy megtettek mindent a kiállítás megvalósításáért, mert ez sem volt egyszerû. Nem volt egyszerû idehozni a kiállítási tárgyakat, nem volt egyszerû megegyezni a bolgár partnerrel. A megnyitó elõtti utolsó két napban éjjel-nappal dolgoztak. A kiállítás negyvenkét napos ideje alatt az itt dolgozók hosszú mûszakot tartottak, hiszen a megszokott nyitvatartási idõn túl sokszor álltak a látogatók rendelkezésére este 20 óráig, illetve a Város Napja alkalmából este 22 óráig. Rengeteg plusz feladatot adott ez a kollégáknak. Végül megköszönte, hogy becsülettel végigvitték a munkát mindenféle pluszjuttatás nélkül.


Kõfalvi Csilla szakmai értékeléssel és pénzügyi összegzéssel folytatta a sajtótájékoztatót.
„Minden muzeális intézmény a közösségi emlékezet kitüntetett õrhelye s egyben alakítója. Nagykanizsán azonban – szemben a nyugati világ múzeumainak gyakorlatával – 2010 márciusáig egyetlen egy kirobbanó közönségsikerû idõszaki kiállítás sem került megrendezésre. Ezt az állóvizet a Magyar Plakát Ház 2010. március 19. – április 30. között megrendezett „Thrák Királyok Völgye” címû kiállítása kavarta fel, a hazai médiatudósításokban szenzációnak minõsülõ, Nagykanizsának országos szakmai elismerést hozó, az épület elõtt kígyózó sorokkal és a végén több mint 8 ezer látogatóval.
A látogatók 51 %-a nagykanizsai diák volt, akik a kiállítást – a város ajándékaként – ingyenesen tekinthették meg. Összegzésül elmondható: jóllehet a „Thrák Királyok Völgye” címû kiállítás 42 napig volt látogatható, mégis 8036 látogatót vonzott, szemben az elõzetes kalkulációval, mely mindösszesen 4000 fõ látogatót prognosztizált (Ennek ellenére a közgyûlés által 5.535.000 Ft-os jegyár bevétel helyett csak annak felét, 2.743.200 Ft-ot sikerült realizálni. – a szerk.) Csak összehasonlításképpen: a 2009. évben a látogatók száma a Képzõmûvészetek Házában 5 056 fõ, a Magyar Plakát Házban 7 214 fõ volt.
A nagykanizsai muzeális intézmények idõszaki kiállításai vonatkozásában a thrák kiállítás kapcsán fordult elõ elõször, hogy kereskedelmi tévécsatorna adott hírt a kiállításról, mint ahogy elõször jelent meg egy nagykanizsai kiállítás online kampányával az országhatáron túl is.
Ugrásszerûen megnövekedett a muzeális intézménnyel foglalkozó nem fizetett megjelenések száma is: a magyarországi médiában a Magyar Plakát Háznak a kiállítás idõtartama alatt mintegy 70 megjelenése lett. (Lapunkról nem esett szó, amelyet Marton István a kiállítás ingyen reklámozására szólított föl. Csak egy példa: a Nyugati Tükör 48.000 Ft-ot kapott azért a cikkért, melyet a Kanizsának térítés mentesen kellett lehoznia. – a szerk.)
A kiállítás megvalósításának alapjául szolgált a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum és a Kanizsai Kulturális Központ között létrejött mûtárgykölcsönzési szerzõdés. A szerzõdés az ICOM és az UNESCO államok közti mûtárgykölcsönzésre vonatkozó szabályozások alapján került rögzítésre.
A kiállítás megvalósításáért, teljes körû kivitelezéséért – titoktartási kötelezettség mellett, mely a mûtárgyak biztonságát volt hivatott szolgálni – két muzeológus vállalt felelõsséget: dr. Kosyo Zarev, a kazanlaki múzeum igazgatója és Kõfalvi Csilla, a Kanizsai Kulturális Központ közgyûjteményi intézményegységének vezetõje. (Ezért szólhatta el magát Meglena Parvin, hogy rézbõl volt az a halotti maszk, amely valójában aranyból kellett volna, hogy legyen. – a szerk.) A tárlat mintegy 2,5 millió EURO-s állami kiállítási garanciavállalás révén valósult meg. A kiállítási garancia jogintézményét a 2005. január 1-jén hatályba lépett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása hozta létre. Ennek értelmében a Magyarországon rendezett, nemzetközi, idõszaki kiállításokon bemutatott, kiemelkedõ kulturális jelentõséggel bíró eredeti mûtárgyakra lehet kiállítási garanciát kérni. A kiállítási tárgyak biztonságát a kiállítás teljes idõtartama alatt bolgár kurírok felügyelték, a kiállítás zárását követõen a szófiai Régészeti Múzeum fõmunkatársa ellenõrizte és vette át a mûtárgyakat.
A kiállítás vitathatatlan nemzetközi és szakmai jelentõségét mutatta, hogy a kiállítás megnyitóját személyes jelenlétével tisztelte meg Dimitar Ikonomov, bolgár nagykövet úr, Prof. Dr. Ivan Marazov, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja. A kiállítást többek között megtekintette és elismerõleg nyilatkozott mind a leletek jelentõségérõl, mind a kiállítási installációról Prof. Dr. Szabó Miklós akadémikus, az ELTE Régészettudományi Intézetének egykori igazgatója, Prof. Dr. Visy Zsolt, a PTE BTK Régészeti Tanszékének vezetõje, Dr. Fekete Mária, a PTE BTK Ókortörténeti Tanszékének vezetõje, Dr. habil. T. Bíró Mária, a KRE BTK általános és oktatási dékán-helyettese.
A garanciavállalás teljes adminisztrációját, a kiállítás megvalósításának minden egyes technikai részletét, szakmai elõkészítését, beleértve a kiállítási magyarázó szövegek szerkesztését, lektoráltatását, a kiállítás teljes körû kivitelezési tervének elkészítését a Kanizsai Kulturális Központ közgyûjteményi intézményegységének vezetõje koordinálta. A Magyar Plakát Ház jelentõs nagyságrendû beruházásokat hajtott végre: teljesen megújult az épület biztonsági rendszere, és egyedileg tervezett, biztonsági üvegekkel felszerelt vitrinek kerültek beszerzésre. (A sajtótájékoztató nem tért ki arra, hogy a Marton István szerint kalasnyikov-álló vitrinek sorsa mi lesz. Azaz ezeket mire lehet használni a jövõben. – a szerk.)
A múzeumi „látogatóbarát” jelzõ, bármennyire közhelyes kifejezéssé is vált az utóbbi idõkben, alapvetõ követelmény bármely közpénzbõl fenntartott közintézmény esetében. A múzeum és a nagyközönség kapcsolatának feltárásához azonban tisztában kell azzal lennünk, hogy a múzeumi kiállítások üzenete esetenként nem jut el a látogatókhoz, mert nemegyszer olyan ismereteket feltételez, amelynek minden szemlélõ valójában nincs birtokában. Tapasztalataink szerint a közönség három dolgot vár el egy kiállítástól: látványos és érdekes legyen, új ismereteket és információkat adjon, s ez utóbbiakat úgy juttassa el hozzá, hogy azok a látogató számára már birtokolt ismeretekre épüljenek, tehát didaktikusan legyenek felépítve.
A múzeumlátogatók azonban különbözõ kulturális környezetbõl érkeznek, különbözõ tudásszinttel és befogadó érzékenységgel rendelkeznek. A Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap 2010. május 13-án megjelent, XXII. évf. 19. számában a Kanizsa – Szabad vélemény címû rovatban megjelent „Nem mind arany, ami fénylik?” címet viselõ írása látogatói véleményeket tesz közzé, szerkesztõi széljegyzettel.
Elgondolkodtató azonban, hogy számos, a kiállítás jelentõségét és a kiállított mûtárgyak szépségét is méltató látogatói bejegyzések közül miért csak azokat idézi a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap, amelyek intézményünket súlyos kritikával illetik? A látogatói vélemények száma a vendégkönyvekben összesen 58 bejegyzés, melybõl negatív kritikát két vendégünk jegyzett.
A látogatói információk valósághûségét azonban ellenõrizni szükséges, így a sajtószabadság keretei között cselekvõ tényfeltáró újságírást a vélemények tisztességének követelménye korlátozza. Joggal elvárható, hogy a Kanizsai Kulturális Központ közgyûjteményi munkájáról alkotott szubjektív véleményt az újságíró etikus módon, közérthetõen, gúnyos célozgatások nélkül tegye közzé. Tekintettel arra, hogy a kiállításért a Kanizsai Kulturális Központ felelt, úgy véljük, a kiállításért felelõs muzeológus véleménye is fontos.
A kiállítási költségvetést Nagykanizsa Közgyûlése 2009 decemberében szavazta meg a Kanizsai Kulturális Központnak, a kiállítási garancia véglegesítésére – melynek része többek között a mûtárgykölcsönzési szerzõdés, az épületbiztonsági dokumentáció, a kiállítás forgatókönyve, a teljes kivitelezési dokumentáció, valamint államközi múzeumi megállapodások – 2010. március 16-án került sor a Pénzügyminisztériumban, valamint a szófiai Kulturális Minisztériumban. A garancia 2010. május 10-én járt le, a teljes körû szakmai beszámolót 2010. június 10. napjáig kellett az OKM Közgyûjteményi Fõosztályának megküldeni. A beszámolót – a pénzügyi teljesítésekkel együtt – a minisztériumi ellenõrzést követõen Nagykanizsa MJV Közgyûlése elé kell terjeszteni.
A Kanizsai Kulturális Központ minden elvárásnak és beszámolónak eleget tett.
Intézményünket az a vád is érte, hogy azonnali hatállyal felmondtunk egy kollégánknak, aki a vezetõségnek nem tetszõ módon véleményt nyilvánított a kiállításról. Ezúton szeretnénk nyilvánosságra hozni, hogy nem távolítottunk el egyetlen munkatársat sem intézményünkbõl. (Egyetlen szóval sem állítottuk, hogy az intézmény munkatársát távolították el, mivel a takarítónõ közhasznú munkavállalóként dolgozott a Plakát Házban mindaddig, míg Kõfalvi Csilla rá nem fogta, hogy miatta írtunk néhány kritikus sort a kiállításról. Az informátor alvállalkozóként dolgozott a kiállítás létrejöttében. – a szerk. )
A magunk részérõl helyesnek és követendõnek tartanánk, ha a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap újságírói tartózkodnának a szubjektív, nem valós tényeken alapuló ítéletalkotástól.
A Kanizsai Kulturális Központ nem kíván vitákat generálni. A kiállítás szakmai jelentése – mely tartalmazza a kiállítás média-megjelenésének összegzését, valamint a pénzügyi beszámolót is – nyilvános, megtalálható a Kanizsai Kulturális Központ honlapján. (A sajtótájékoztatón közzétett pénzügyi összegzést lapunk 8. oldalán olvashatják. Mielõtt jövõ heti számunkban részletesen elemeznénk a kiállítás költségvetését, álljon itt egy talán kicsinyes észrevétel: az általuk közölt táblázattal ellentétben a kiadás költsége nem 24.748.644 Ft-ra, hanem 25.697.180 Ft-ra rúgott. – a szerk.)
Álljon itt végezetül néhány vendégkönyvi feljegyzés:
„A kiállítás minden négyzetcentimétere jó a szemnek, jó az elmének, jó szívnek. Sajnálhatja, aki nem olvassa el a táblákon lévõ történelmi útmutatást.” 2010. április 5. Kovács Gyula, Zalaegerszeg
„Gratulálunk, nagyon szép a kiállítás. Ékes bizonyítéka, hogy a vidék is tud színvonalasat alkotni, összehozni, nemcsak a fõváros.” 2010. április 10. Koncz Emese, Koncz Csaba, Gödöllõ
„Nagy megtiszteltetés városunk számára, hogy ez a páratlan kiállítás megrendezésre kerülhetett. Ámulat és bámulat az akkori kézmûveseknek, gyönyörû formák, finom kikészítésekért. Köszönet Kazanlaknak!” Németh Istvánné és lánya, Nagykanizsa”



2010-06-14 09:12:19


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül