Ma 2022. 6 28.
Levente, Irén, Iréneusz napja van.
Látogatók száma : 52659682    








Honlapkeszites

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Bonyolultabb kockázati tényezõk felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az idõskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics címû folyóiratban publikálták.


Ahogy nõ a világon az idõs emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az idõskori demencia különbözõ fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezetõ folyamat feltárása, a hajlamosító tényezõk azonosítása - olvasható az ELTE MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.     Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták és olyan tényezõcsoportokat (tehát nem csak egyes tényezõket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát.     

Kimutatták például, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínûségét. Az alacsony koleszterinszintet általában egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere - amelynek számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz - az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezõk felismerésére is alkalmas.     

A hasonló kutatások általában csak a néhány alanyról kapott információkat veszik figyelembe, ezzel szemben az ELTE és a SE kutatói csaknem 6000 ember nagyon jó minõségû adatait dolgozták fel. A jelentõs anyagmennyiséghez a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a jelentõsebb betegségek ellen, CAMD) együttmûködése révén jutottak hozzá. Ehhez a szervezethez számos amerikai egészségügyi intézmény tartozik.     

Grolmusz Vince, az ELTE professzora elmondta, hogy a világon állandóan folynak klinikai gyógyszertesztek, amelyekkel új gyógyszervegyületek hatásosságát vizsgálják kórházakban és klinikákon, gyógyszergyárak megbízásából és finanszírozásával. Minden ilyen vizsgálatsorozatot elvégeznek a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is egészségeseken és betegeken is. A vizsgálatok eredménye a megrendelõ gyógyszergyárak tulajdonát képezi és a vegyülettel végzett vizsgálatok sikeressége esetén a vizsgálatok eredményeit a gyógyszerengedélyezõ-hatóságokhoz kell benyújtani. Ha a tesztelt vegyület hatástalan volt, nem nyújtják be az eredményeket. A placebóval végzett vizsgálatok azonban semmilyen információt nem nyújtanak a vizsgált vegyületrõl, ezért azokat a gyógyszergyárak kockázat nélkül nyilvánosságra hozhatják. Ilyen - nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett - vizsgálatok eredményeit gyûjtötte össze a CAMD, és ebbõl az igen jó minõségû, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.

MTI - Kanizsa



2017-08-27 14:16:00


További hírek:


SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül