Ma 2019. 6 27.
László, Sámson napja van.
Látogatók száma : 41761630    




















































Honlapkeszites

Pannónia feladása után is élhettek rómaiak Fenékpusztán

Pannónia feladása után is még évszázadokig mûködött és fejlõdött a Balaton nyugati szegletében, a mai Fenékpuszta területén épült egykori késõ római erõd. Az eddigi kutatások azt valószínûsítik, hogy az erõd a térséget mezõgazdasági termékekkel ellátó "logisztikai" központ lehetett - mondta el az ásatás szakmai vezetõje az MTI-nek a helyszínen.


Heinrich-Tamáska Orsolya arról számolt be, hogy az idei, négyhetes ásatási munkálatok során a mintegy 15 hektáros egykori erõd legjelentõsebb, központi épületét, egy palotát igyekeznek feltárni. Az évszázadok során egymásra rétegzõdõ leletek ugyanis azt bizonyítják, hogy egészen a 7. századig éltek itt rómaiak és a velük keveredõ barbár csoportok tagjai.     

A mintegy 100 méter hosszú és csaknem 30 méter széles palotaépületnél eddig három fõ építkezési fázist sikerült elkülöníteni. Csák Árpád, a keszthelyi Balatoni Múzeum alapítója a 19. század végén és a 20. század elején végzett elõször kutatást ezen a területen, az általa akkor elkészített alaprajzhoz képest azonban a jelenlegi feltárások alapján bonyolultabb és összetettebb volt az épületegyüttes, amelyet többször át is építettek. Az egykori terazzo-burkolatú padlót például masszív kõpillérekkel törték át, amelyek a legutolsó átépítés tartóelemeiként értelmezhetõk.     

A régész az eddigi ismeretek szerint úgy vélekedik: ez a fõépület már a 3. század végén állt, de maga a 44 tornyú erõd csak a 4. század középsõ harmadában épült köré. Valószínûleg Pannónia provincia feladása után egészen a 7. század közepéig egy reprezentatív célokat szolgáló épületként funkcionált, az erõd maga pedig a térség egyfajta mezõgazdasági "logisztikai" központja lehetett. Éppen ez a jelentõsége a lelõhelynek, hogy Pannónia területén itt egyedülálló módon követhetõ a rómaiak továbbélése.     

Heinrich-Tamáska Orsolya felidézte, hogy a Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar közremûködéssel az egykori erõd, erõdváros régészeti kutatása. A munkálatokat idén is a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji és a keszthelyi Balatoni Múzeum együttmûködésében végzik négy héten át. Az ásatáson magyar és német régészek és egyetemisták dolgoznak.     

Az erõd szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínûleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és a reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint egy római fürdõ nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.     

Az erõdön kívül régebben feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetõben körülbelül ezer sírt ástak ki. Az elmúlt években georadarral és lidarral elvégzett kutatások alapján pedig feltételezhetõ, hogy az erõdnek volt két tornya a Balaton partján is, ami utalhat arra, hogy kikötõjük is lehetett a rómaiaknak.     

A kutatásvezetõ hozzátette: a fenékpusztai erõd beazonosítását igencsak nehezíti, hogy nem maradtak feliratos nyomok, emlékek, de szokatlan az is, hogy kevés a mindennapi használatot bizonyító kerámia, ezzel ellentétben viszont nagyon sok az állatcsont. Mindezek ellenére idén is találtak számos késõ római bronzérmét, állatfejes bronzfibulát, aranyozott ruhatût, sõt két olyan ezüst lemezkét is, amelyeken maszkos alakok láthatók, és valószínûleg egy ereklyetartó oldalát díszíthették a 7. században.

MTI - Kanizsa



2017-08-12 14:29:00


További hírek:


KRÓNIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül