Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51046251    








Honlapkeszites

Szép Zalában születtem…

Muravidéki magyar, szlovén, horvát és zalai beás cigány dallamok is helyet kaptak a tízéves Zala zenekar tavasszal megjelent, elsõ lemezén. A változatos zenei anyag a sokszínûség mellett is a közös nevezõre hívja fel a figyelmet: az egykori vármegye területén élõ népcsoportok nemcsak egymás mellett éltek, hanem egymás kultúrájára is hatottak. A CD-t a napokban Kiskanizsán is bemutatták.


Idén már tíz éves múltra tekint vissza, hivatalos neve azonban csak 2011-ben lett annak a három tagú formációnak, amely az ország ezen szegletében fellelhetõ népzenei kincset igyekszik összegyûjteni és ápolni. Ifj. Horváth Károly, Laposa Julianna és Hintalan Gergely egyebek mellett a jubileum apropóján döntöttek elsõ lemezük kiadása mellett.

– Mostanra érlelõdött meg bennünk a vágy, hogy a lehetõ legaprólékosabban és jó minõségben mutassuk be a zalai népzenét – bocsátotta elõre ifj. Horváth Károly. – Az itt élõ közösségek dallamait szerettük volna csokorba gyûjteni. Ezek az énekek – már csak a közelség okán is – óhatatlanul és bizonyítottan hatottak egymásra, de eddig a kapcsolódási pontokat nem nagyon kutatták.

A kulturálisan sokszínû, de bizonyos értelemben mégis homogén zenei anyag összeállításában több kanizsai kötõdésû mûvész is segítette a Zala zenekart. A Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen népi hegedût oktató Vizeli Balázs örömmel vett részt a közös munkában.

– Édesapáink ismeretsége révén régi a kapcsolat Karcsival – vetítette elõre. – Amikor megkeresett a lemez ötletével, örültem a felkérésnek, mert én magam is úgy éreztem, hogy mostanában kissé elhanyagoltam a saját vidékem népzenéjét. Pedig tény és való, hogy a Kárpát-medence periférikus területeirõl mindig is izgalmas dolgok kerültek elõ, Zalából például a regölés vagy az olyan jellegzetes népi hangszerek, mint a hosszú furulya.

Vizeli Balázs azt is elárulta: a jövõben ismét nagyobb figyelmet szentel majd az itteni népzenének, annál is inkább, mert a közelmúltban hozzáfért a Néprajzi Múzeum Zala megyei gyûjteményéhez, amelyben számos érdekességre bukkant. Ezek a késõbbiekben egy-egy koncerten, sõt, akár még lemezen is hallhatók lesznek majd.

– Nincs még egy európai nemzet, amely olyan gazdag és összetett népi kultúrával rendelkezne, mint mi – mondta. – Többek közt ezért is örülök annak, hogy magyarnak születtem: lenyûgöz az a komplexitás, amely a nyelvünket, a zenénket és a táncunkat egyaránt jellemzi.

A Szép Zalában születtem címû lemezen a Kanizsa csillagai együttes vezetõje, Horváth Zoltán és lánya, Laura is szerepel. Õk a zalai beás cigányok népzenéjébe engednek betekintést, Zoltán saját gyûjtésein keresztül.

– Nem kellett sokat gondolkodnom azon, milyen anyagot válasszak a CD-re – szögezte le Horváth Zoltán. – Az elsõ része lassabb, balladaszerû, a keresztanyám szokta énekelni. Ezzel szemben a második rész egy pergetõs táncdallam, amit annak idején még a nagymamámtól tanultam. A ’90-es években kezdtem összegyûjteni elsõsorban a beás dalokat, és szerencsére akkor még nem is kellett messze mennem értük, hiszen a családom rengeteget ismert. Ezekben az években fogott hozzá kutatómunkájához Kovalcsik Katalin, az MTA munkatársa is, de volt, hogy a szálak összeértek, és olyan dalt rögzített, amit még én szereztem egy-egy sor, dallam vagy emlékfoszlány alapján.

A Zala zenekar a jövõben is folytatná a vármegye területén élõ közösségek népmûvészetének számba vételét és bemutatását. Ebben nagy segítséget jelent az együttes énekes-prímása, Laposa Julianna, aki a közelmúltban szerezte meg zenei mediátor képesítését a Sorbonne-on.

– A diplomamunkámban a népzene közvetítésének 21. századi lehetõségeit boncolgattam, egész pontosan azt, hogyan lehet a fõvárosokban a népzenei ismereteket átadni – nem iskolai keretek között.

Julcsi olyan budapesti, illetve párizsi egyesületeknél és intézményeknél végzett kutatómunkát, amelyek fõ profilja a népzene továbbéltetése. Munkája során végül arra a következtetésre jutott, hogy míg Franciaországban jellemzõen a vidéki területekre szorult a népzene, addig Magyarországon a fõvárosban és azon túl is él a népi kultúra.

– Személy szerint nagyon büszke vagyok rá, hogy magyar lehetek, és tehetek azért, hogy ezt a népzenei kincset továbbadjam – hangsúlyozta. – Nagyon fontos, hogy már a kisgyerekekkel megismertessük a hagyományainkat, de a jövõben szívesen foglalkoznék olyan felnõttekkel is, akik még egyáltalán nem fogtak a kezükben hangszert – hiszen sohasem késõ elkezdeni zenélni.

A fiatal lány egyébként mozgalmas idõszak elõtt áll: a közelmúltban bekerült az 50 tehetséges magyar fiatal-programba, amelynek köszönhetõen fél évig Rúzsa Magdi mentoráltjaként egyengetheti szakmai pályafutását.

Nemes Dóra

A Zala zenekar a lehetõ legaprólékosabban és jó minõségben szeretné bemutatni a zalai népzenét. A csoportkép a kiskanizsai fellépésen készült (Fotó: facebook)



2017-07-10 06:00:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül