Ma 2019. 8 23.
Bence, Róza, Szidónia napja van.
Látogatók száma : 42590472    




















































Honlapkeszites

Gyötrelmek és vívódások

Különleges moziélménynek lehetett részese a kanizsai közönség az HBO Europe Ultra címû dokumentumfilmjének premier elõtti vetítésén a Cinema Nagykanizsa egyik termében. A film rendezõje, Simonyi Balázs szerint az ultrafutás „szívcsakrája” Zalában van, amit az eredmények is bizonyítanak.


A Kanizsai Futóklubnak 12 sikeres Spartathlon-teljesítése van, Rudolf Tamás és Sznopek József kétszeres, Vajda Anita és Járosi Tamás egyszeres teljesítõk, Lubics Szilviának pedig hatszor sikerült célba érnie. Szintén klubtag volt Szabó Béla, a film egyik fõszereplõje. Eljött a bemutatóra Bérces Edit Európa- és világbajnok ultrafutó és a sokszoros válogatott Zahorán János is.

A nézõk szinte együtt lélegeztek, futottak az egyik leghíresebb, egyben legnehezebb ultramaratoni verseny, a Spartathlon öt résztvevõjével. Átélhettük a futók vívódásait, küzdelmét a fizikailag teljesíthetetlennek tûnõ vállalásuk közben, s a végén részesei lehettünk azoknak a felemelõ pillanatoknak, amit hõseink éreztek a célban, Leonidász király szobrának talapzatánál. A látványos drónfelvételeknek köszönhetõen elõttünk is megnyíltak a meghódíthatatlannak tûnõ távolságok.

A filmvetítést követõ közönségtalálkozón Simonyi Balázs rendezõ, Szabó Béla és Lubics Szilvia többszörös Spartathlon-finisher beszélt a versenyrõl, a film készítésérõl, a szereplõk kiválasztásáról és a személyes indíttatásukról.

Simonyi nemcsak rendezõje, hanem szereplõje is filmnek, ezáltal az Ultra több mint egy egyszerû futófilm. Hangja sokak számára ismerõs, hiszen számtalanszor hallhattuk már szinkronhangját mozis produkciókban.

A Spartathlon szintideje 36 óra, az Athéntól Spártáig tartó, és egy 1200 méter magas hegyet is meghódító futóverseny során 246 kilométert tesznek meg a célba érõk. Simonyi négyszer küzdötte le ezt a távot a világ egyik legnehezebb és legnagyobb presztízsû versenyén. Mint azt láthattuk, a futás alatt a versenyzõk viaskodnak önmagukkal és önmagukban, traumákat dolgoznak fel. Az alkotás bemutatja személyes motivációjukat, és azt is, hogy amikor úgy érezték, nem bírják tovább, feltették maguknak a kérdést, miért is indultak el erre az extrém távolságra.

Végigkísérhettük Szabó Béla vívódásait is, aki már ötször próbálkozott sikertelenül, s emiatt nem fogadták el a nevezését a szervezõk. Õ azonban nem adta fel, privát Spartathlont futott. Akkor indult el Athénból, amikor a többiek megérkeztek Spártába. A hatodik próbálkozásán csak saját magára és a felesége segítségére számíthatott. Simonyit pedig 10 éve segítette ki a depresszióból a futás, amit karácsonykor egy melegítõben kezdett el, de tavasszal már a barcelonai maratonra nevezett.

A német Anett 24 éves fia 2013-ban halt meg leukémiában. A tragédia teljesen megváltoztatta az életét, s a gyászt futással próbálta feldolgozni. A francia Angel genetikai betegséggel született, és csak 8 évesen kezdett el beszélni. A szülei azonban rájöttek, hogy futás közben jól tud tanulni. Az ultraversenyeken rendszeresen együtt indul az apjával. Gilles Pallaruelo nem sokat beszélt, 20 éve fut, és még nem adott fel versenyt soha.

Az öt ember kiválasztásáról Simonyi Balázs elmondta, nehéz volt a döntés, hiszen nem a gyõztesekrõl, az elitrõl akartak filmet csinálni. Nem volt semmifajta nyomás, elvárás a versenyzõkkel szemben, a szereplõket úgy választották ki, hogy ne csak a filmkészítõknek legyen fontos, hanem nekik is ez a lehetõség.

A nézõ azt is megtudja, verseny közben van egy pont, amikor az ember azt mondja, soha többet, de ez a mondat csak a pillanatnak szól. A francia család például áprilistól szeptemberig minden héten rajthoz áll Európa valamelyik futóversenyén.

Szabó Béla magányos farkasként mindig egyedül futott, s bárhol megjelent, mindenütt örültek neki. Egy idõ után megszokta, hogy megjelentek mellette a kamerával, magával volt elfoglalva úgy, mint a többi szereplõ. Soha nem ért be Leonidász király szobrához, soha nem közelítette meg 2 méteren belül, és nem is fogja. Neki ez egy egészen más jellegû találkozás volt. Lubics Szilvia arra a kérdésre, hogy milyen érzés, amikor valaki elsõnek érkezik a célba, azt válaszolta, õket kisebb ünneplés fogadta, mert ilyenkor alig van még ott valaki. A végén beérni az igazi ünnep, az fantasztikus dolog. Õ futott már a végén is, és ilyenkor egészen más dolgokat lát az ember, ami sokkal több szenvedéssel jár…

Bakonyi Erzsébet

Simonyi Balázs, Szabó Béla és Lubics Szilvia mesélt élményeirõl a filmbemutatón (Fotó: Bakonyi Erzsébet)



2017-05-07 13:06:00


További hírek:


SPORT ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül