Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51049075    








Honlapkeszites

Reformáció 500 - Bogárdi Szabó István: a reformáció eredményei nélkül a kereszténység nem jutott volna oda, ahova jutott

A 16. század "egy nagy tisztázás volt", a reformáció eredményei nélkül a kereszténység világméretekben nem jutott volna oda, ahova jutott - jelentette ki a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Szennán csütörtökön.


Bogárdi Szabó István a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Mûvészeti Karának a reformáció kezdetének 500. évfordulójára a somogyi településen megrendezett, A protestáns egyházak misszió címû konferencián emlékeztetett: a reformátorok elsõ nemzedékének törekvése nem egy vallási közösség alapítására, hanem a meglévõ egyház dolgainak kiigazítására irányult. A reformáció elnevezés is egy tudatos választás eredménye volt, a szó ugyanis külsõ, formális, alaki megjelenésre vonatkozik.     

Melanchthon, az ágostai hitvallás apológiájában leszögezte, hogy nem akarnak semmi újat, nem találtak ki semmi újat, amit mondanak, az van a bibliában, azt mondták az egyházatyák, õk a hét nagy óegyházi ökumenikus zsinat végzéseit aláírják, elfogadják, csak meg akarják tisztítani az egyházat a sokféle rárakódott, a keresztény élet tisztaságát megterhelõ dologtól - közölte.     

Bogárdi Szabó István szavai szerint a 16. századi Európa "talán utoljára egészen elképesztõ, erjedõ, kavargó, zûrzavaros vallásosságot mutatott". Az emberek vallásosak voltak mindenféle értelemben, "vallásosságot nem kellett alapítani", a reformáció és késõbb a katolikus reformáció is inkább a sorokat akarta rendezni, mederbe akart terelni.     

A zsinati elnök hangsúlyozta: igen kevés olyan 16. századi reformátori nyilatkozatot lehet találni, amely világmisszió tervét fogalmazott volna meg, vagyis azt, hogy el kell menni a világ másik felére, vagy meg kell gyõzni a mohamedánokat, s el kell terjeszteni Krisztus evangéliumát.     

A missziót a szónak a 20. századi értelmében a katolikus reformáció indítja el, legjelesebbül az egymással folyamatosan rivalizáló ferences és a jezsuita rend, képviselõik a spanyol, portugál terjeszkedés révén már a 16. század végén ott vannak Indában, Kínában, Japánban, Latin-Amerikában - jegyezte meg.     

Úgy vélte, a reformáció vonatkozásában egyfajta missziónak az a szellemi harc tekinthetõ, amely például Genf központtal folyt propaganda, különbözõ iratok, bibliafordítások készítése, lelkészi képzõhelyek vonatkozásában, a városnak azonban "eszébe nem jutott" tengerentúli misszióállomás létesítése.     

Hozzátette, Európán belüli missziónak nevezhetõ az elveszített katolikusok visszatérítése, vagy a potenciális protestánsok megszerzése.     

Bogárdi Szabó István felhívta a figyelmet arra, hogy a wittenbergi egyetem vezetõi nagy érdeklõdést mutattak az akkori Magyarország iránt, ez volt ugyanis az európai kereszténység és az iszlám legközvetlenebb találkozási felülete.     

Érdekelte õket, hogy ha elkezdõdött a reformáció és megújult az egyház, megtértek-e már a törökök - mondta a zsinati elnök, aki szerint errõl nehéz lehetett számot adni, mert törökök nagyobb számban csak a katonai központokban voltak jelen, a végrehajtóik pedig többségében keresztények voltak.     

Bogárdi Szabó István rámutatott, volt egy elgondolás, hogy "a mohamedánok is rendes emberek, csak az istenük rossz", "el kell õket vezetni a jó istenhez". Ezek a gondolatok a 16. század végére leülepedtek, elszivárogtak - fogalmazott.     

A zsinati elnök kitért rá, hogy a protestáns és a katolikus reformációnak lényeges hozzájárulása van a modernkori missziókhoz. Ennek alátámasztására II. János Pál pápa egy enciklikáját hozta fel példaként, amely arról szól, miként kell mûködnie, élnie egy keresztény közösségnek nem keresztény környezetben.     

A zsinati elnök a mai illegális migrációra utalva kijelentette: egyáltalán nem tart attól, hogy ha túl sok mohamedán érkezne Európába, "rákényszerítenék" az iszlámot a kontinensre, "és maholnap mindenki kelet felé tájolva végezné az imádságot".     

"Azért nem tartok ettõl, mert ennél rosszabbtól tartok" - jelentette ki. Szavai szerint a 150 évnyi török hódoltság alatt a törökök vallási kérdésekben toleránsak voltak, mert valakinek adót kellett fizetnie. Az iszlámban a muszlim nem adózik, ez a dimma rendszere, amelyben az adót a pogányoknak kell fizetni.     

Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora a reformáció jelentõségére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a történészek egy része állítja: az újkor kezdete nem a nagy földrajzi felfedezések, vagy az angol polgári forradalom, hanem a szellemi és vallási téren sokszínûséget jelentõ reformáció.     

A konferencián elõadások hangzottak el Ravasz Lászlónak a keresztény egyetemesség kérdésével kapcsolatos gondolkodásáról, a reformációnak a képzõmûvészetre gyakorolt hatásáról, az úgynevezett fiumei misszióról, a protestantizmus szellemiségében végzett könyvkiadásról, mecénatúráról, és egyebek mellett a protestantizmus terjedésének problematikáiról is.

MTI - Kanizsa

Fotó/YouTube: dr.Bogárdi Szabó István Dunamelléki püspök



2017-04-27 15:31:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül