Ma 2022. 12 8.
Mária, Emőke napja van.
Látogatók száma : 53875751    








Honlapkeszites

Töretlen a hímes tojás népszerûsége

Húsvét a legnagyobb és legfontosabb ünnep a keresztény kultúrkörben. Jézus a pénteki kereszthalálát követõ harmadik napon feltámadott halottaiból, és ezzel megtörtént a legnagyobb csoda: Istenbe vetett hitével legyõzte a halált. Krisztus kereszthalálával megváltotta az emberek bûneit. – Krisztus kínszenvedése és kereszthalála, majd feltámadása sokféleképpen ihlette meg a hagyományos keretek között élõ vallásos embert, aki a húsvéti események mélyebb átélésére és megértésére törekedve jellegzetes tárgyi és szellemi kultúrát hozott létre – fogalmazott Száraz Csilla történész, a Thúry György Múzeum igazgatója.


- A húsvéti ünnepkör népszokásainak nagy része egyházi eredetû (így az ételszentelés és a feltámadási körmenet), bár formailag régebbi pogány képzetekhez, hiedelmekhez is kapcsolódik. A nem egyházi eredetû szokások a természet tavaszi megújhodásával kapcsolatosak, s fõleg termékenységvarázsló jellegûek.

A húsvéti ünnepkör legjellemzõbb kelléke a hímes tojás, amely Zalában fõként a keresztgyermeknek adott húsvéti ajándék volt. Nagykanizsa környékén régen a méhviasszal megírt, majd börzsönyforgácsban, diófalevél vagy hagymahéj fõzetében barnás színûre festett húsvéti tojás volt a legkedveltebb. Kiemelkedõ a vései asszonyok tojáshímzõ mûvészete, õk készítették a nevezetes kétszer, sõt háromszor hímes tojásokat. A levélrátétes díszítés is gyakori volt Dél-Zalában, valamint a 20. század folyamán egyéb tojásdíszítési eljárásokkal is kísérleteztek, például matricás tojással. A hímes tojás népszerûsége máig töretlen, napjainkban is különféle újításoknak és divatoknak lehetünk tanúi.

A Thúry György Múzeum néprajzi gyûjteménye, fõként dr. Kerecsényi Edit munkája nyomán, bõvelkedik a húsvéti ünnepkör tárgyi emlékeiben, valamint a népszokásokat érintõ adatokban.

- A húsvéti népszokások legtöbbjénél a tojás, fõként a díszített, a hímes tojás a szokások elengedhetetlen tartozéka. Kanizsa környékén a hímes tojás kétszer kap fontos szerepet – hangsúlyozta Száraz Csilla. - Elõször vasárnap délután, amikor a keresztszülõk vagy a szomszédok ajándékozzák, másodszor húsvéthétfõn vagy a húsvétot követõ úgynevezett mátkáló vasárnapon. Ekkor a fiatal lányok cserélnek legkedvesebb barátnõjükkel hímes tojást, ezzel életre szóló barátságot, mátkaságot, komaságot fogadva egymásnak.

Általános szokásként élt Zalában és Somogyban, hogy a keresztszülõk húsvétkor megajándékozták keresztgyermekeiket. A 20. század elsõ évtizedeiben ez az ajándék hímes tojás és alma volt. A két világháború közötti idõszakban a tojás mellé gyakran került narancs, vásári mézesbáb, apró csokoládé, az 1960-as évektõl játék, könyv és dísztárgy is.

Kiskanizsán egyik évben a keresztanya látogatta meg keresztgyerekét, a következõ évben pedig fordítva történt. Sármelléken fehérrel hímzett „pirostojásos kendõben” vitte a keresztanya az egyszínûre festett tojást, Nemespátrón pedig húsvétvasárnapján, a délutáni istentisztelet után a templom elõtti téren ajándékoztak. A kislányok a legszebb hímes tojást félretették mátkatojásnak, a többivel pedig játszottak: kisasszonyosat, cicásat vagy labdáztak velük. A keresztanyáktól kapott „mátkatojásokat” cserélték egymással a jó barátnõk, akik egész életükben magázták, és mátkámnak szólították egymást.

Bakonyi Erzsébet

Száraz Csilla: a múzeum néprajzi gyûjteménye bõvelkedik a húsvéti ünnepkör tárgyi emlékeiben (Fotó: Bakonyi Erzsébet)



2017-04-09 12:37:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül