Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51046845    








Honlapkeszites

A nagyböjt nem (csak) a hús elhagyása! A lényeg a felajánlás

Hamvazószerdán megkezdõdött a 40 napos nagyböjt, vagyis a húsvéti lelki készület. Ez az idõszak – néhány tiltó napot leszámítva – nem a hús elhagyását jelenti, hanem a feltámadás ünnepét megelõzõ ráhangolódást, elmélyülést szolgálja, amelynek része az is, hogy lemondunk valami számunkra kedvesrõl, vagy akár egy rossz szokásról.


NEM ÁLDOZAT

Nem áldozat, hanem szeretetbõl fakadó felajánlás – így vélekedik a böjtrõl a 17 éves Boros Boglárka. A fiatal lány három húsböjt után tavaly új kihívásra vágyott: az édességekrõl mondott le.

– Ezzel már jóval nehezebb volt megbirkózni, mert alapvetõen édesszájú vagyok – meséli. – Ráadásul tavaly nem sokkal a böjt kezdte után volt édesapám születésnapi bulija, persze temérdek süteménnyel. Hát, nem volt könnyû ellenállni…

Bogi azonban kitartott: negyven napig nem evett édességet. Pedig ismerõsei körében akadtak olyanok, akik megpróbálták kísértésbe vinni.

– Ilyenkor mindig arra próbáltam koncentrálni, ami miatt elkezdtem ezt az egészet, és nem arra, ami konkrétan ott volt elõttem a tányéron. A miértre egyértelmû válasz a szeretet – csak így lehet végigcsinálni szerintem.

Az érettségi elõtt álló lány idén is belevág a negyven napos édességböjtbe. Ahogy az elmúlt években, úgy most is számíthat családja, barátai és az Antióchia Közösség támogatására, ahol sok más fiatallal együtt készülhet fel lelkileg a húsvét misztériumára.

MEGTISZTULÁS

A 78 esztendõs kiskanizsai Horváth Jánosné húshagyó kedden, a reggeli szentmise után, a kertjét ásta fel, de elõtte, a templom elõtt állva, biciklijére támaszkodva, elmondta, számára mit jelent a böjt.

- Mert azért nem arról szól ám a böjt, hogy másképp étkezünk. Persze a táplálkozásunk is más ebben a 6-7 hétben, de az öltözködésünk, a mûvelõdés és a hitélet… - mind-mind sajátos a böjti idõszakban. Az önmegtartóztatás, ami a táplálkozást illeti, az egészségünknek is jót tett, de a régi idõszakban nem csak ebben a 7 hétben, hanem egész esztendõben böjti nap volt a péntek – emlékezett vissza a kiskanizsai asszony. - Volt, hogy magam is elhatároztam, nem fogyasztok semmilyen táplálékot, de aztán ezt nem mindig tudtam betartani, a sátán megkísértett, olyan rosszullét környékezett. Régen ebben az idõszakban sötét ruhában jártak az emberek, volt egy mondás is: „Évente gyónjál, de húsvét táján áldozzál!” És a böjtben megszûnt a dínom-dánom, vége volt a disznóvágásoknak, lakodalmaknak - elcsendesedett Kiskanizsa….

A SÁTÁN ELLEN

Gyermekkorában nagyanyja mutatott példát a hitrõl Háriné Magyar Máriának. Ez a 40 nap nemcsak a böjtrõl és a bûnbánatról szól, magyarázza, hanem arról is, hogy tudjunk jót cselekedni.

- Egyszerûségünkben is lássuk meg a jót, és azt, hogy a környezetünkben kinek van szüksége a segítségünkre. Sokféle böjtölés létezik, teszi hozzá, például lemondok a süteményrõl, vagy aki sokat beszél, az szóböjtöt tarthat. A böjt a megtisztulás, segít abban, hogy elgondolkodjunk az életünkben történõ eseményekrõl. Hogy a bûneimet meglássam, Istennek adok hálát. Mert aki nem látja meg a bûnét, az nem is tud bûnbánatot tartani. Nagy kegyelem a Jóistentõl, hogy megláttatja velem a bûneimet, és én ezt meg tudom bánni. Jézus Krisztus pedig meghalt az én bûneimért: Isten annyira szeretett minket, embereket, hogy egyszülött fiát adta értünk, ezért a kereszténységnek a legeslegnagyobb ünnepe a húsvét.

A böjttel magunknak is jót teszünk, szögezi le az asszony, hiszen méregtelenítjük a szervezetünket, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy böjttel és imádsággal lehet a rosszat, a sátánt elûzni.

BÛNBÁNAT

- A böjt vallásos gyakorlata a bûnbánat, a megtisztulás az áldozat és a könyörgés kifejezése, jelzi az embernek az Isten iránti szeretetét. Ez a bûnbánati idõszak alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre, hogy méltó módon fel lehessen készülni Jézus Krisztus feltámadásának, húsvétnak a megünneplésére - mondja Bagladi László, akinek családjában a böjt nemcsak a hús elhagyását jelenti, hanem az ételek mennyiségét is korlátozzák.

Mint meséli, a régi idõkben nagyböjt idején nem ettek húst, tejterméket és tojást sem, mára azonban a katolikus egyház enyhítette a korábbi szigorú szabályokat, a szigorú böjtölést õk is csak hamvazószerdán és nagypénteken tartják be. Ilyenkor naponta háromszor étkeznek és mellõzik a húsevést.

Az összeállítást készítette: Bakonyi Erzsébet, Belasics Kata,Gergely Szilárd, Jancsi László, Ladola József, Nemes Dóra, Vincze Adél



2017-03-05 06:40:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül