Ma 2021. 10 22.
Előd, Szalóme, Kordélia napja van.
Látogatók száma : 51088973    








Honlapkeszites

Megmentik az Öreg halászt

Jótékonysági felhívással fordult a mûvészetpártolók és - kedvelõk felé a miskolci Herman Ottó Múzeum nemrég. Az intézmény munkatársai azt szeretnék, „hogy az Öreg halász révbe érjen”, azaz: Csontváry Kosztka Tivadar egyik leghíresebb alkotását restauráltatnák. A festmény egyre rosszabb állapotban van, de a javítási munkálatok többmilliós költségei túlmutatnak a múzeum anyagi keretein. Az Öreg halászt Csontváry 1902-ben festette, Nápolyban. Hogy ma még láthatjuk, valóságos csoda – de ez igaz az életmû egészére.


– Csontváry 1919-ben bekövetkezett halála után a festmények roppant méltatlan körülmények közé kerültek. Pincében tárolták, majd árverésre bocsátották a képeket – mondja a Batthyány Lajos Gimnázium mûvésztanára, Stamler Lajos.

– Gerlóczy Gedeonnak köszönhetõ, hogy nem lett belõlük kocsiponyva: a durva szövésû, szizált festõvászonra fuvarosok is fenték a fogukat, ám az akkoriban épp kisebb örökséghez jutó építész keresztülhúzta a számításaikat.

Gerlóczy – bár megmentette a hagyatékot – nem tudhatta, hogy az alkotások speciális tárolást igényeltek volna. A nem megfelelõ körülmények szintén rontottak a festmények állapotán, amelyekrõl akkoriban még úgy hitték, olajfestékkel készültek. Az igazság azonban az, hogy a mûvész, aki eredetileg patikusként dolgozott, saját maga keverte ki színezõ, töltõ- és kötõanyagait.

– Csontváry a tiszta színek, valamint a gyors és pasztrózus festészet híve volt – mutat rá Stamler Lajos. – Ennek érdekében a gácsi textilgyárból származó anilinfestéket használt színezékként, amivel elõ tudta állítani a teljes színskálát, az õ megfogalmazásában „a napút színeit”. Ezt helyi kaolinnal, sóval és enyvvel vegyítette, amibõl egy gyors száradású, testes festék lett. Hozzáteszem, ez a színezék nem túl szokványos a festészetben, mert idõvel teljesen megfakulhat, de Csontváry olyan töménységben használta, hogy az õ képein alig tapasztalható ilyenfajta elváltozás.

A megmentésre szoruló Öreg halászt 53 évvel ezelõtt restaurálták. A miskolci múzeum felhívásáról az a szakember is hallott, aki a Képzõmûvészetek Házában március 31-ig látható biedermeier kiállítás portréit állította helyre a Thúry György Múzeum megbízásából.

– A tényleges restaurálást minden esetben hosszas elõkészületek elõzik meg – magyarázza Fazekas Gyöngyi okleveles festõ-restaurátor. – A felületi lakkozás, a mélyebb rétegek és a szabad szemmel nem látható tartományok elemzéséhez például UV-, infrakamerás vagy röntgenvizsgálatot is végezhetnek, attól függõen, milyen képrõl és kutatásról van szó.

A tényleges munka megkezdése elõtt a festés során felhasznált anyagokat is analizálják. Ez a Csontváry-képek, és így az Öreg halász esetében elengedhetetlen a mûvész rendhagyó festési technikája miatt.

– A restaurálás semmilyen körülmények között nem okozhat kárt az eredeti alkotásban, így nem nyúlhatunk hozzá akármilyen vegyszerrel – hangsúlyozza a szakember. – Az oldószer arányait úgy kell eltalálni, hogy a felületi szennyezõdéseket vagy a megsárgult lakkot még el lehessen távolítani anélkül, hogy a festékréteg megsérülne. Mesterem, Varga Dezsõ szavaival élve, ezután már „csak” a restaurátor jutalomjátéka van hátra: a retus, azaz az esztétikai helyreállítás.

Csontváry festményei nemcsak fizikai mivoltukban összetett alkotások, hanem mondanivalójukban is. Sok évvel ezelõtt Pap Gábor mûvészettörténész felfedezte: ha függõlegesen megtükrözzük az Öreg halász egyik, illetve másik oldalát, akkor új képek: a jó és a gonosz arcai tárulnak fel elõttünk.

– Az Öreg halász figurája mitikus mesélõ, akinek ott látni a ráncaiban, hogyan épült egymásra a sors minden apró köve, rétege – véli Kardos Ferenc néprajzkutató. – A tekintete még csillog, de a szeme alatti táskák, arcának mély barázdái és testtartása egy megharcolt életrõl árulkodnak.

A Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese egy másik érdekességre is felhívta a kanizsaiak figyelmét: Csontváry munkássága Kustár Zsuzsa iparmûvész alkotásaival, látásmódjával is rokonítható. A 2014-ben elhunyt kanizsai alkotó nagy tisztelõje volt Csontvárynak: házi könyvtárában, amelyet ma már a városi bibliotéka gondoz, több album, emlékkönyv és dokumentumgyûjtemény is errõl árulkodik.

– Csontváry Kosztka Tivadar, Papp Gábor és Kustár Zsuzsa mitikus történelem- és világszemlélete sok párhuzamot mutat, amelyet egy nagyon összetett jelképrendszerrel fejeztek ki – fogalmaz Kardos Ferenc. – Hogy csak egyet emeljek ki: Csontváry a napút festõje volt, Kustár Zsuzsánál pedig rendre visszatérõ motívum a napkorong – például a Névadó világtükrön forgó sorskerék. Mindhárman úgy gondolták: a nap, a hold és a csillagok állása hatással van a földi világ és az ember sorsára.

Nemes Dóra

Kardos Ferenc: Csontváry munkássága Kustár Zsuzsa iparmûvész alkotásaival, látásmódjával is rokonítható (Fotó: Gergely Szilárd)



2017-03-01 10:38:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül