Ma 2022. 8 8.
László, Domonkos napja van.
Látogatók száma : 52988686    








Honlapkeszites

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján

A hat évtizeddel ezelõtti eseményekrõl Letenyén rendeztek emlékkonferenciát.


Éhezve, fázva, térden csúszva egy szénbányában kellett nehéz fizikai munkát végezniük azoknak a nõknek is, akiket a második világháború idején vagy utána elhurcoltak a szovjet munkatáborokba. Az embertelen körülményekrõl és a hat évtizeddel ezelõtti eseményekrõl Letenyén rendeztek emlékkonferenciát.

„Sokat kérsz Jézus, nagyon sokat..." Tóth Bálint Magyar litánia címû szerzeményével kezdõdött pénteken a Gulag emlékkonferencia. Az eseményen Cseresnyés Péter államtitkár emlékeztetett: a becslések szerint több mint egymillió embert vittek el a Gulagra. Az áldozatok nagy részét, csaknem 800 ezer magyart a szovjet, két-háromszázezer embert pedig a hazai munkatáborokba hurcoltak el, akikre emlékeznünk kell. „Nem szabd elfelejteni, mert bármennyire azt hisszük, hogy a mai világunkban ilyenfajta veszély nem leselkedik ránk, látni kell azt sajnos, hogy egyelõre távol tõlünk, de vannak hasonló helyzetek. Vannak olyan emberek, akik hasonlóképen szenvednek a ma zajló történelem hatásaitól, és azért lássuk be: ha Európában a nemzetek nem rendelkezhetnek önállóan a saját jövõjükrõl, abban az esetben itt, Európában is elõfordulhat hasonló helyzet" - fogalmazott Cseresnyés Péter államtitkár, országgyûlési képviselõ.

A munkatáborokba elhurcoltakat ráadásul éheztették is. A Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese elmondta: egy embernek 40-50-60 dkg kenyeret adtak enni, ehhez pedig valami levesnek csúfolt löttyöt, illetve teának nem nevezhetõ meleg vizet kaptak. Dolgozni pedig mindenkinek kellett. Mint arra Máthé Áron rámutatott: „Nõknek kellett térden csúszva, alacsony szénbányavágatokban életveszélyes, nehéz fizikai munkát végezni. Más esetekben a nehéz idõjárási viszonyok tették próbára a honfitársainkat. Nem volt ritka a mínusz 40-45 fok sem."

A konferenciát a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola szervezte, amelyre a Nemzeti Emlékezet Bizottság pályázatán nyertek pénzt. A támogatásból például diákokat és pedagógusokat vittel el a recski munkatáborba és rendhagyó történelemórát is szerveztek. Simon Márta történelemtanár hangsúlyozta: „Nagyon fontosnak tartottam, hogy a XX. század második felét átélt szemtanúk, illetve krónikások jelenjenek meg ezeken a rendhagyó történelem órákon. Nagyon sok plusz forráshoz, illetve ismeretanyaghoz jutottak a gyerekek a kommunista diktatúra évei kapcsán." A munkatáborokból az elhurcoltak mintegy 10 százaléka tért csak haza. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjáról, február 25-rõl, 2000-ben határozott az Országgyûlés.

Kanizsa TV - Kanizsa



2017-02-26 05:33:00


További hírek:


KRÓNIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül