Ma 2023. 6 6.
Norbert, Norberta, Cintia napja van.
Látogatók száma : 55358896    








Honlapkeszites

Az ország, most, nagyon jó gazdasági állapotban van – mondta Parrag László Kanizsán egy konferencián

- A gazdaság valós igényeitõl elszakadt a tudásanyag. Mondjuk, közgazdászokat képzünk, akik aztán kivándorolnak Ausztriába benzinkutasnak – közölte Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a pénteki konferencián, amely a vállalatok és az egyetem együttmûködését vette górcsõ alá.


A Pannon Egyetem helyi kampusza és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megtartott rendezvényen a felsõ-és középfokú oktatás résein, valamint az innovatív gondolkodásmód szükségességén túl még számos témában fejtették ki gondolataikat a résztvevõk, az ünnepélyes köszöntõk után.

Dr. Birkner Zoltán, a PEN kanizsai kampusz-igazgatója nyitó-gondolataival hangsúlyozta: a felsõoktatás és a vállalkozások tartós kapcsolatára kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel a versenyképesség egyik kulcsa ebben rejlik.
- Arra, hogy mindez városunkban jó irányba halad, kiváló példa az egyetem és az eseménynek otthont adó Hidrofilt Kft., Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató- Fejlesztõ Központ közt fennálló kapcsolat – ezt már Nagykanizsa és a térség országgyûlési képviselõje, Cseresnyés Péter emelte ki konferencia-nyitó beszédében. Utalt arra is, nálunk, helyben, a vízipar létrejötte is az említett együttmûködés, és az innovatív, versenyképes gondolkodásmód egyik példája.
Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem részérõl a sikeres vidékfejlesztési modellrõl osztotta meg nézeteit, amely – mint utalt rá – az oktatás- kutatás-fejlesztésben és a sokat hangsúlyozott innovativitásban leledzik.
A professzor a pályázatok fontosságáról is beszélt. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki, soha sem pénzre kell pályázni, hanem feladatra.

- Az ország pedig, most, nagyon jó gazdasági állapotban van. Adottak a lehetõségek, csökken az eladósodottság, növekszenek a megtakarítások, bõvül az export, zéró az infláció, nõ a foglalkoztatás is. Ezt dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta, az „erõsödõ kamarák, erõsödõ gazdaságban” betöltött szerepével kapcsolatos elõadásában.
- Nekünk mindegy, milyen színû a macska, azaz, ki van kormányon. A lényeg, fogja meg az egeret. Értem ezt arra vonatkozólag, hogy a kamarák minden kormányzatban ellátták munkájukat, feladatukat – állította dr. Parragh László.
Elõadásában hangot adott annak is, hogy a felsõoktatási rendszert – aminek „mûködésében” a kamarák is jelen vannak - miért kell átalakítani.
- Ugyan fenntartható pályán vagyunk – fogalmazott a kamara elnöke – de egyelõre középtávon. A tudás irányába kell elmozdulunk. Ehhez pedig strukturális reformok kellenek a tudás megteremtésében is. Beleértve a szakképzést, a felsõ-, a felnõtt és a nyelvoktatás átgondolását. De a tudáshoz tartozik a kutatás, fejlesztés, innováció is. Ám az említett reformok átgondolásánál sem tartunk még, nemhogy a megvalósításán.

A szakképzést értékelve arról szólt, a szakképzett munkaerõ hiányzik. Nõnek a hiányszakmák, elképesztõ a lemorzsolódás, a pályaelhagyás is. Azzal lehetne csökkenteni mindezt, ha továbbra is a gyakorlati képzésre helyezõdik a hangsúly, és kisebb részben az elméletire. Azt is kiemelte, hogy a munkaerõ legjobb része megy el hazánkból. Az ország nyugati részében ez különösen probléma – vélekedett dr.Parragh László.
- A növekvõ elvándorlással nem tudunk mit kezdeni, de a növekvõ reálbér visszatartó erõ lehet – fogalmazott.
A felsõoktatást – mint a fejlõdés másik fontos szegmensét vizsgálva – elmondta: a minõségi oktatás visszaszorult, a gazdaság valós igényeitõl pedig elszakadt a tudásanyag. Ugyanis, emelte ki példának, ma már van olyan város, ahol 2.6-os átlaggal felveszik gimnáziumba a gyerekeket. Több felsõoktatási intézmény pedig „zavaros profilú”, értve, mit keres mondjuk a Corvinus Egyetemen kertészeti szak. - Pedig a tudásbázisú jövõre kell építenünk – fogalmazott.

Dr. Palkovics László, felsõoktatásért felelõs államtitkár a felsõoktatásban megjelenõ új együttmûködési lehetõségeket vázolta. Elõtte azonban visszautalt Dr. Parragh László elõadására, egyet is értve vele azon a ponton, hogy a felsõoktatásban valóban úgymond kultúrharc folyik – a változások ellen. Szerinte ez az „érdekvita” azért zajlik, mert a pozíciókat nem szeretik csak úgy megváltoztatni.
Felszólalásában érintette azt is, hogy még e hónapban a parlament az új felsõoktatási törvényt elfogadja. Ebben pedig benne foglaltatik, lesz olyan új intézményi „forma” – az alkalmazott tudományok egyeteme – ahol duális képzéssel oktatnak majd. Így a „felsõoktatás magasabb sebességfokozatba kapcsolt majd. Ám mindössze csak 15 év múlva lesz a felsõoktatás európai színvonalú.
A változások ismertetése kapcsán elmondta – sok más mellett – 2020-tól kötelezõ lesz minden felsõoktatási intézménybe jelentkezõ diák számára a C-típusú nyelvvizsga. S azt, hogy növelni fogják, mert növelni kell, a hallgatókkal szemben a felsõoktatásba jutás követelményeit is.
A duális felsõoktatásra vonatkozó tapasztalatok tekintetében ismertette: van igény, mind a cégek, mind pedig a hallgatók részérõl erre a képzési vállfajra. Egyébként az intézmények legjavát is e formába kellene mûködtetni, nem pedig azokat bezárni.

Dr. Háry András, a kis-és középvállalkozások duális felsõfokú képzéseinek összehangolásáért felelõs miniszteri biztos a Zala megyében folyó duális képzés gyakorlati tennivalóit térképezte fel szavaival. Dr. Polay József, a NAKIK elnöke a helyi kamara „tetteit” vázolta, amik a város fejlõdését segítik. Dr. Birkner Zoltán a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató- Fejlesztõ Központot, mint lehetséges innovációs modellt, mutatta be a konferencia résztvevõinek.

Szabó Zsófi

 

 



2015-06-05 17:06:00


További hírek:


GAZDASÁG ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül