Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51047852    








Honlapkeszites

Reprint kiadásban jelent meg Muraköz 120 éves néprajzi leírása

Reprint kiadásban Gönczi Ferenc százhúsz esztendõvel ezelõtt a Muraközrõl írt néprajzi munkája. A Muraköz és népe címû kötetet kedden mutatják be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.


A könyv elsõ nyomdai változatát 1895-ben adták ki Budapesten, majd száz évvel késõbb horvát nyelven jelent meg. A magyar nyelvû, 120 esztendõvel ezelõtt nyomtatott példányok viszont már csak a könyvtárakban voltak hozzáférhetõek - mondta el a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója az MTI-nek.
A Zalai Falvakért Egyesület gondozásában megjelent reprint kiadás hiánypótló: Gönczi Ferenc (1861-1948) helyi adatgyûjtése, rajzai, fényképei, szövegfeljegyzései alapján részletes és átfogó képet formált a 19. századi Muraközrõl.
"Az a világ viszont mára már elveszett, a 20. század teljesen átalakította", eltûntek a házak, elvetették a népviseletet és lassan elfelejtõdnek a népszokások is - fogalmazott Kiss Gábor.
Felidézte: a zalai származású néprajzkutató, tanító tíz évet töltött a Mura és a Dráva közötti, fõként horvátok lakta vidéken. Tanított, a szünidõben pedig a vidéket járta, adatgyûjtést végzett, jegyzetelt, mindent lefényképezett és lerajzolt. Tanulmányozta a Muraköz történetére vonatkozó szakirodalmat, plasztikus felvételt készített a gazdálkodásról. Feltérképezte a lakhatási körülményeket, hiedelmeket és a népszokásokat, lerajzolta a viseleteket, a házak alaprajzát, a gazdasági épületek elhelyezkedését. Részletesen leírta például a lakodalmi, keresztelõi szokások legfontosabb mozzanatait, feljegyezte az eredeti horvát nyelvû szöveget és késõbb azt le is fordította magyar nyelvre - ismertette a részleteket Kiss Gábor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy könyvben megtalálható egy horvát költõ 1847-es keltezésû tréfás költeménye: a Mátyás királyról (horvátul Kralj Matias) szóló verset a mai napig éneklik a Muraközben - fûzte hozzá.
Beszélt a könyv aranymosásról szóló fejezetérõl is. A hegyekbõl lezúduló, sebes folyású folyók az esõzésekkel aranytartalmú kõzetet, fövenyt vittek magukkal. A szerzõ feljegyzése szerint a Dráva melletti községek az aranymosásra Mária Teréziától nyertek szabadalmi okiratot - jegyezte meg Kiss Gábor, hozzáfûzve, hogy nem tudunk arról, hogy ezen a területen a 21. században is foglalkoznak hasonló tevékenységgel.

MTI - Kanizsa
 



2015-02-23 14:37:00


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül