Ma 2021. 10 17.
Hedvig, Ignác, Rudolf napja van.
Látogatók száma : 51046863    








Honlapkeszites

Nyitottabb kulturális szolgáltatás minden korosztálynak
A nagykanizsai közgyûlés 2009. január elsejével Farkas Tibort nevezte ki a Kanizsai Kulturális Központ igazgatójának, aki ez idáig a kiskanizsai Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház munkáját irányította. Az új intézményvezetõt a dél-zalai város kulturális életének fejlõdését célzó szakmai programjáról kérdeztük.

– Az a megtiszteltetés ért, hogy 2009. január elsejétõl mind az öt tagintézmény vezetését rám bízták. Ez azt jelenti, hogy három kulturális intézmény – a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ, a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház és a Medgyaszay Ház, valamint két közgyûjtemény – a Magyar Plakát Ház és a Képzõmûvészetek Háza – vezetése hárul rám. Pályázatomban is azt próbáltam meg elõtérbe helyezni, hogy miként lehetne még inkább a város lakossága számára szolgáltatóbb módon, a városi igényekhez jobban igazodva szolgáltatni, és a különbözõ korosztályok számára nyitottabbá tenni az intézményeket. Szeretném, hogyha sikerülne létrehozni egy olyan csapatot, akik ebben a szolgáltató rendszerû mûködésben gondolkodnak, és szeretnénk, hogyha azok a rendezvények, amelyek Nagykanizsán eddig is megvoltak, egyre inkább továbbfejlõdve mûködnének, gondolok itt a különféle fesztiválokra, így például az Igricfesztiválra és a Dödöllefesztiválra. 

– Az idei évre jósolt nehéz gazdasági helyzetben hogyan kívánja mûködtetni ezt az intézményrendszert?
– Valóban, sokan mondják, hogy nem igazán jó idõszakban kezdem el az intézményvezetõi tevékenységemet – folytatja Farkas Tibor. – Ugyanakkor azt gondolom – és ezt támasztja alá a karácsonyi és szilveszteri rendezvények szép számú látogatottsága is –, hogy a város lakóinak mindenképpen szükségük van az ünnepekre és a kulturális kikapcsolódásra. Igaz, hogy sokan – érthetõ módon – általában ezt hagyják utoljára a családi költségvetésben, de abban bízom, hogy ha sikerül minél több embert bevonni a programokba és minél több kanizsait megszólítani, akkor bizonyára nem érezteti annyira a hatását a gazdasági válság. Másrészt olyan típusú és jellegû rendezvényekre van szükség, amelyeket az emberek meg tudnak fizetni.
– Továbbra is folytatni kívánja a „móriczos” jellegû rendezvényeket, vagyis a jövõben is kiemelt helyet kapnak az autentikus folklór- és jazz programok a KKK mûsornaptárában?
– Természetesen folytatódnak az ilyen jellegû programok is, de az elsõ idõszakban szeretném a munkatársaimmal átbeszélni azt, hogy ki milyen területen képzeli el a jövõjét, illetve mi az, amit hozzá tud tenni ehhez a rendszerhez. Végiggondoljuk azt is, hogy mely típusú rendezvények melyik tagintézményhez köthetõk vagy illenek leginkább. Valóban, a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Házra elsõsorban a folk, a népzene és a néptánc, valamint a jazz volt a jellemzõ. Valószínû, hogy ezek a programok tovább folytatódnak, de nemcsak a kiskanizsai intézményegységben, annál is inkább, hiszen nekem ez a mûfaj a szívem csücske. Egyébként eddig is voltak népzenei koncertek például a Medgyaszay Házban, de említhetném a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központban megrendezett ír folk koncertet is, tehát úgy gondolom, hogy mindegyik tagintézményben lesznek majd továbbra is hasonló jellegû mûsorok.
– Mennyire alakulhat ki saját profilja az egyes tagintézményeknek?
– Egyfajta sajátos arculat már eddig is kezdett körvonalazódni az intézményegységekben. A Medgyaszay Ház számára is ki kell találnunk egy olyan profilt, ami igazán mûködõképes: ebben a munkában mindenképpen számítok a civilek segítségére, illetve az egyesületek tevékenységére. Emellett hívom és várom a közép- és fõiskolás fiatalokat, hogy aktív részvételükkel együtt tudjuk beindítani a Medgyaszay Ház mûködését oly módon, hogy ez egy pezsgõ – a fiatalokra jellemzõ, de mégis bárkit befogadó – intézmény legyen. Természetesen az idõsebb korosztályt tömörítõ nyugdíjas klubokra és egyesületekre is számítunk. A Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ – a maga monumentális jellegével és a márványozott eleganciájával – eleve ad egy sajátos feeling-et az intézménynek, nem szólva arról, hogy színházterme az egyetlen olyan nagy befogadóképességû terem Nagykanizsán, ahol ötszáz fõs rendezvényt lehet szervezni. A HSMK-nak tehát van egy három évtizedes szakmai múltja, amin talán még mindig lehet változtatni – és azt gondolom, hogy kell is –, hiszen meg kell próbálni jobban kihasználni a közösségi tereket. Kicsit barátságosabbá kell tennünk ezeket a helyeket, méghozzá úgy, hogy: ha a betérõt fogadjuk, mindjárt érzékelje, hogy egy kulturális intézménybe lépett be, és nem egy múzeumba. Úgy vélem: a különbözõ intézményegységeknek a szerepe és feladata mindenképpen kialakul a következõ félévben, illetve olyan irányba módosul, amilyet én szeretnék – teszi hozzá Farkas Tibor, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója.
Gelencsér Gábor


2009-01-06 09:18:50


További hírek:


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül