Ma 2023. 6 5.
Fatime, Fatima, Bonifác napja van.
Látogatók száma : 55350459    








Honlapkeszites

Végre megérkezett a hagyaték

Hétfõn végre megérkezett Indiából a Sass Brunner hagyaték. Sajnos, egyelõre még nem tudni, hogy a felbecsülhetetlen értékû kincsnek lesz-e valaha is állandó helye, ahol egyszerre, egy idõben lehet bemutatni a gyûjtemény legértékesebb, a két festõ életmûvét reprezentáló darabokat. Az egyetlen, erre alkalmas volt képtárat ugyanis értékesítették.

Sass Brunner Erzsébet 1950-ben, lánya, Brunner Erzsébet pedig 2001-ben, kilencvenegy évesen hunyt el Újdelhiben, jelentõs mennyiségû, mintegy ezernyolcszáz festményt hagyva maga után édesanyja és saját életmûvébõl. Brunner Erzsébet ebbõl 2000. márciusi végrendeletében hatszázötvenhatot hagyott szülõvárosára, Nagykanizsára. A festményekkel bõvülhet a Kiskastélyban 1997. óta látogatható kétszázötvenkét darabból álló tárlat.


A két festõmûvész az 1920-as évek végén indult el Nagykanizsáról, hogy Olaszországon, Líbián, Egyiptomon, Anglián, az Egyesült Államokon és Japánon keresztül utazva végül Indiában telepedjenek le. Sass Brunner Erzsébet Indiában a nagybányai hagyományokat követõ stílusban alkotott, lánya pedig – bár eredetileg szobrásznak készült Kisfaludy Strobl Zsigmond tanítványaként – szintén itt fordult a portréfestészet felé. Festményeiken az indiai tájak, hangulatok elevenednek meg, valamint olyan közismert személyiségek, mint Rabindranath Tagore, vagy Mahatma Gandhi.

Kõfalvi Csillától, a korábbi képanyagból készült tárlat otthonául szolgáló Képzõmûvészetek Háza vezetõjétõl megtudtuk: a hagyatékból Brunner Erzsébet végrendeletének megfelelõen két kiállítás készül. Az egyik, mintegy nyolcszázötven festménybõl álló gyûjtemény Újdelhiben marad, a másik reprezentatív gyûjtemény pedig szülõvárosában, azaz városunkban jöhet létre.

Hétfõn nyolc faládában érkezett meg a dél-zalai városba a hatszázharminchárom olajfestményt és huszonegy grafikát tartalmazó képanyag, melynek összsúlya meghaladja a hétszáz kilogrammot. Így Nagykanizsán egy, a világon egyedülálló, több mint kilencszáz darabból álló reprezentatív tárlat jöhet létre hamarosan, amint a szakemberek végeznek az anyag felmérésével, átvizsgálásával és a szükséges restaurálással – habár a képeket becsomagoló indiai szakemberek rendkívüli gondossággal jártak el.

Azt azonban, hogy lehet-e valaha állandó kiállítás ebbõl a páratlan kincsbõl, még nem tudni, mert a célnak stílusában, klímájában megfelelõ hely egyelõre nincs. A város ugyanis még korábban értékesítette a Vasemberházban lévõ egykori képtárat, amely évek óta üresen állt, s kiválóan alkalmas és méltó is lett volna e célra.

Marton István polgármester kérdésünkre elmondta: terveik szerint a Képzõmûvészetek Házában kerül sor idõszakos kiállításokra, mindig csak egy-egy szeletet felmutatva a két festõnõ életmûvébõl.

S ha már ide került ez a páratlan gyûjtemény, illik megismerni az alkotókat minden kanizsainak – ezt talán elõsegíti az a kiadvány, amely az önkormányzat közremûködésével várhatóan a könyvhétre jelenik meg.

Szabó Lilla, a Magyar Nemzeti Galéria mûvészettörténésze korábban már írt egy monográfiát a „két Böskérõl”, Sass Brunner Erzsébetrõl és leányáról, Brunner Erzsébetrõl. Feltárta és ismeri a két festõ teljes életmûvét, s már dolgozik a levelezésüket egybe gyûjtõ köteten.

– Indiában nagy becsben tartják mûveiket és nagyon pontosan tudják, hogy nagy korszakuk szempontjából is fontos történelmi értéket képviselnek – mondta lapunknak még korábban Szabó Lilla. - Ugyanakkor az indiai 20. századi mûvészettörténeti szakirodalmat ismerve, látom, hogy ott sem jelölték még ki pontosan a helyüket. Nagyon értékes a levelezésük. Hetente írtak haza, azaz Nagykanizsára Farkas Jolánnak, Sass Brunner Erzsébet nõvérének, ezen kívül Sass Brunner Ferenc festõnek, a férjnek, és az õ öccsének, Mihálynak. Továbbá gyakori levelezésben álltak Sebesta Ottónéval, akinek a férje és nyilván õ maga is a teozófusokhoz és a mazdaznan tagokhoz tartoztak. Ezen kívül Santiniketanba írt leveleik - nemcsak az ismert, híres levél, amelyben fogadásukat kérték Tagoretól, de más, a költõhöz írt leveleiket is ismerem és természetesen azok is hozzátartoznának a dokumentumkötethez. Egyébként privát levelek, amelyek a mindennapokról számolnak be. De ezek, mint naplóbejegyzések tartalmazzák az összes fontos találkozást, ünnepet, stb. Kordokumentumok. Akárcsak azok, amiket a világháború alatt írtak haza. Több száz levélrõl van szó, gépelt oldalon csaknem félezer oldalnyi. Készítettem azonban egy Brunner-monográfiát is, amely életpályájukat és a mûvészetüket mutatja be, külön választva életútjuk hazai és indiai periódusát. Részletes elemzést nyújtok a magyarországi és az indiai, valamint a többi, a japán és az amerikai korszakukról. A kötet megjelenése reményeim szerint tavaszra, nyár elejére várható. A címe: Álom és valóság – Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet élete és mûvészete.

Horváth Attila



2008-04-02 09:39:23


További hírek:


MAGAZIN ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül