Ma 2019. február 23. szombat,    
Alfréd napja van.    
Látogatók száma : 39992279    




















































Honlapkeszites

Kitüntető címeket vehettek át a városért tevékenykedők

Mint minden évben, idén is kitüntetéseket vehettek át a város kiválóságai a város napi Ünnepi Közgyűlésen. A város díszpolgára címet Dr. Perjés Ottó vehette át Cseresnyés Pétertől.

Az Ünnepi Közgyűlést Cseresnyés Péter polgármester köszöntötte a vendégeket, és elmondta, a Város Napján a dicső múltat és a fejlődő jelent ünnepeljük. Nagykanizsáról elsőként 1245-ben tesznek írásos említést, így büszkék lehetünk arra, hogy egy nagy történelmi múltra visszatekintő város lakosai vagyunk. Kanizsa polgárai pedig a jelenben is képesek a megújulásra, a fejlődésre és az építő munkára. Mint mondta, jár az elismerés kétkezi munkásnak, mérnöknek és mesterembernek, pedagógusnak és vállalkozónak, hivatalnoknak és bolti eladónak.


És természetesen a szülőknek, akik gyermekek vállalásával, taníttatásával és felnevelésével – a jövő Nagykanizsájának alapjait teremtik meg. Van okunk ünnepelni, az idei Város Napja pedig a megújulás jegyében telik.
A polgármestertől kitüntetéseket vehetett át:
A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakettet Gazda József szociográfus, a Nagyaknizsa Biztonságáért kitüntető címet Horváth István nyugalmazott rendőr alezredes, a Nagykanizsa Sportjáért címet Dobri Lajos, a Kanizsai Lovas Klub alapítója, valamint néhai Dulgyovay László (helyette testvére fiának adták át az elsimerést) vehette át. Nagykanizsa Kultúrájáért kitüntető címet Kustár Zsuzsa iparművész, Nagykanizsa Oktatásáért Mérksz Andor és Bücs Angéla kapta meg, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért címet pedig a Halis István Városi Könyvtár vehette át. Szekeres József díjjal tüntették ki Bognár Istvánné intézményvezető-helyettest, valamint a Kanizsai Dorottya Kórház intenzív terápiás osztály kollektíváját. Paizs Ferenc díjat vehetett át Kémné Milei Éva köztisztviselő, DeCleva Pál pedig Nagykanizsa Megyei Jogú Városért címet kapott (helyette Farksa Zoltán, a család közeli ismerőse vette át az elismerést). A Pro Caritate díjat dr. Csákai Iván főorvos vehette át az egészségügy területén nyújtott kimagasló teljesítményéért. Az idei díszpolgári címet Prof. Dr. Perjés Ottó kapta meg, aki rendszeresen segíti a Kanizsai Dorottya Kórház betegellátó tevékenységét,valamint volt iskoláját, a Piarista iskolát.

Z.A.


Prof. Dr. Perjés Ottó

1960-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1969-től orvosi tevékenységét Németországban folytatta. Négy sebészeti szakvizsgát szerzett, alkalmazotti orvosi tevékenységét a Bányász Szövetség kórházában fejezte be.
1982 óta tagja, majd vezetőségi tagja a Máltai Lovagrendnek. Ebben a minőségében több Magyarországi iskolát, kórházat segített értékes adományokkal.
1999 óta rendszeresen segíti a nagykanizsai kórház betegellátó tevékenységét orvostechnikai eszközökkel, és volt iskoláját, a Piarista iskolát felszereléssel.


Kémné Milei Éva

1992 óta dolgozik a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztályán.
Feladatai közé tartozik az adminisztratív tevékenység mellett az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság üléseinek előkészítése, jegyzőkönyveinek vezetése. Emberi hozzáállása, segítőkészsége és szakmaisága kollégái, és a vele munkakapcsolatba kerülők körében elismert. Szorgalma, helytálló kritikai megjegyzései, önálló munkavégzése nagyban segíti az ügyintézők, az osztályvezető és minden hivatali munkatárs, végső soron a városi közigazgatás munkáját.

Halis István Városi Könyvtár

Dél-Zala könyvtári szolgáltató központja, amelyet 1951-ben alapítottak. A térség könyvtári ellátásának minőségét határozza meg az intézmény szolgáltatásainak változatossága, színvonala, számítógépes és internetes ellátottsága, könyvtárosainak szakmai ismerete és tapasztalata, honlapjának tartalma.
2003-ban elnyerte az „ÉV KÖNYVTÁRA” címet, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Osztálya hirdetett meg.
2004-ben az „ÉV KREATÍV KÖZÖSSÉGE” díjban részesült.
A magyar könyvtárügy egyik innovációs központjává vált.

Horváth István

Nyugalmazott rendőr alezredes. 1985-ben végzett a Rendőrtiszti Főiskolán, majd a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályára került. Több szakterületen is dolgozott. 1986-ban az ifjúságvédelmi és erkölcsrendészeti vonal vezetője lett.
2002-ben a Zalakarosi Rendőrőrs parancsnok helyettese lett. 1996-tól 2002-ig részt vett az Ifjúsági és Sportbizottság munkájában. A város ifjúságvédelmi koncepciójának kidolgozásában is szerepet vállalt.
1998-200 között elvégezte a szegedi József Attila Tudományegyetem tanári szakát.
Bűnmegelőzési tevékenységei:
• 1992. újraszervezte az önkéntes segítői hálózatot
• 1996. Az Országos Polgárőr Szövetség tiszteletbeli polgárőrnek választotta
• 1992-től bevezették a „DADA” bűnmegelőzési programot
• 1992-től rendőrségi műsort szerkesztett a városi TV-ben
• az 1992-ben megalakult Police SE alelnöke lett

Munkáját több alkalommal országos és megyei parancsnoki kitüntetéssel és jutalommal ismerték el. 28 alkalommal kapott jutalmat, 2 alkalommal soron kívüli előléptetést.


Bücs Angéla

A Martonvásárhelyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1977-ben, majd a Kolozsvári Zeneakadémián zeneművészeti, zeneszerzési és zenetudományi karon végzett 1981-ben.
1993 óta a Nagykanizsai Állami Zeneiskola zongora- és szolfézs tanára.
1994-ben megalapította a nagykanizsai zeneiskola Orff ütőegyüttesét, mellyel hírnevet szerzett városi megyei, országos és külföldi szerepléseken.
2004-ben Noll-díjat kapott.


Dobri Lajos

A 70-es évek elején alapította meg a Kanizsai Lovas Klubot. 1988-ban első zalai huszárként indult fel Budapestre a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség megalakítására. 2000. óta szervez nemzetközi versenyeket a Nemzetközi Lovas Szövetség engedélyével.
2007. óta a Zala Megyei Lovas Szövetség elnöke, ezt megelőzően a military szakág országos elnöke volt.


Néhai Dulgyovay László

1936-tól magasugróként vett részt országos bajnokságokon.
Legjelentősebb versenyei:
• 1941. országos KISOK bajnokság
• 1944. országos levente-bajnokság
• 1945. országos munkásbajnokság (Lovászi Botond Dose versenyzőjeként nyert)
1946-ban került Kanizsára a Bányászhoz, ahol országos felnőtt bajnokságot nyert, majd vidékbajnok volt. Közel 3 évig volt felnőtt válogatott atléta.
1948-ban segédedző lett Kanizsán, majd 1950-től edzőként dolgozott.
• 1955-ben megkapta az Atlétikai Megyei Társadalmi Sportszövetség Edzők Tanácsának elnöki tisztségét
1970-ben megkapta a Bányász Szolgálati Érdemrend ezüst fokozatát érdemes és eredményes munkájáért.


Mérksz Andor

1977-ben végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán erősáramú villamos üzemmérnökként. 1988-ban szerzett villamosipari műszaki tanári diplomát. 1995-ben középiskolai informatika tanárként diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.
2004-ben közoktatás-vezető diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
1977-80-ig az Egyesült Izzó Nagykanizsai Gyáregységének művezetője, majd 1980-tól 90-ig a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola oktatója. 1990-től az iskola műszaki igazgató helyettese. 2000-től a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola igazgatója.
1994-98 A nagykanizsai Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sportbizottságának tagja.
1998-2002 a Zala Megyei Közgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának tagja.
1999-2001 a Zala Megyei Szakképzési Bizottság tagja.
1999-től a Kanizsanet Kht felügyelőbizottsági tagja.
2002-ben Ryno Lander díjat kapott.
2004-ben „Az év kreatív embere” címet kapta a nagykanizsai Kreatív Klubtól.


Gazda József

Művészeti író, szociográfus, tankönyvíró.
1958-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen magyar irodalom szakos tanári oklevelet. 1964 óta a Kovásznai Líceum tanára. Első írása 1956-ban jelent meg az „Utunkban”. Több napilap munkatársa volt. 1972-77 között megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a líceumi ciklus számára. „Így tudom, így mondom” címen szociográfiai értékű közléseket vett magnószalagra.
Önálló kötetei:
• Gyárfás Jenő (kismonográfia, 1969)
• Nagy Imre (kismonográfia, 1972)
• Tegnapi kövek, mai utak (1977)
• Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980)
• Nagy Albert (1982)


DeCleva Pál

A 40-es években Nagykanizsán volt piarista diák, majd a Ludovika Akadémián tanult. Testőrtiszt, majd a Parlamenti Őrség tagja volt. 1949 óta Texasban él, olajkutak fúrásával foglalkozik. A római katolikus templomban elhelyezett Varga Béla-emléktábla az ő kezdeményezésének köszönhető. Jótékonykodásával sokat segített szülővárosának, Nagykanizsának.

Kustár Zsuzsa

Iparművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola általános textil szakán végzett 1966-ban. 1968-tól tagja a Képzőművészeti Alapnak. 1967 óta él Nagykanizsán, mint szellemi szabadfoglalkozású iparművész. Sokoldalú művészi tevékenységet folytat.
Főbb munkái:
• 1972. Nappal és éjszaka mondája (Nagykanizsai Úttörőház üvegmozaik fal)
• 1980. A szerelem meséje (Nagykanizsai Házasságkötő Terem gobelin)
• 1981. Égig érő fa meséje (Csurgói Házasságkötő Terem gobelin)
• 1982-83 Nagykállói Református Templom 24 ablaka (ólmozott üvegablak)
• 1984. Weöres S: A tündér (Kiskanizsai Ált. Iskola üvegmozaik fal)
• 1986. A magyar népművészet és a zodiákus kapcsolata (Bp, Ifjúsági Ház padlómozaik)
• 1988. Párosító szerelem (Letenyei Tanács és Házasságkötő Terem üvegmozaik fal)
• 1997-ben könyvet adott ki Feléledő álomfejtés, Álomszótár címmel
• 2002. Zsoltár illusztráció édesanyja síremlékén (Dunavecsei Református Temető üvegmozaik)
• 2003. Nagykanizsai új könyvtár belső üvegfala (homokfúvásos technikával)
• 2004. Nagykállói Református Templom keleti falán 3 címerrel díszített ólmozott üvegablak
1998-99-ben városi rajzszakkört vezetett. Ma felvételizőket készít fel az építészkarra. Háromszor tüntették ki Zala Megye Alkotói Díjával (1975, 1978, 1991).

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

A Kanizsai Dorottya Kórházban több mint 30 éve működik a központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztály. Szakmai profilja a különböző kóreredetű szervelégtelenségek kezelése, ellátása. A betegek létfontosságú szervfunkcióinak folyamatos megfigyelését a korszerű betegellenőrző monitorok biztosítják. 10 lélegeztetőgép áll rendelkezésre a légzési elégtelenség kezelésére.
Az aneszteziológus és intenzív terápiás orvosok, asszisztensek feladata a műtéti feltételek javítása, műtéti érzéstelenítés biztosítása, újraélesztési feladatok ellátása. Az osztály dolgozói minőségi szolgáltatást nyújtanak az emberi méltóság maximális tiszteletben tartásával. Magas színvonalú, hatékony, gyógyító munkát végeznek.


Bognár Istvánné

Érettségi után, 1977-ben a Corvin úti bölcsődében helyezkedett el gondozónőként, majd csoportvezető, és 1980-tól bölcsődevezető-helyettes lett. 1989-től az Idősek Klubja gondozónőjeként dolgozott, majd a Gondozóház vezető gondozónője lett. 1997-től vezetői kinevezést kapott, 1999-től az igazgató általános helyettesi megbízatását kapta meg. 1999-ben szakmai minősítő vizsgát tett. 2004-ben tereptanári képesítést szerzett. Szervezi az Idősek Klubja munkáját, irányítja és összehangolja az alapszolgáltatás tevékenységét. Aktív szerepet vállal a szociális képzésben részt vevő hallgatók felkészítésében.
Közéleti tevékenységei:
• A Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete Zala Megyei Tagozatának tagja
• „Segíts az Élet Alkonyán” Alapítvány kuratóriumi tagja
• Idősügyi Tanács tagja


Cseresnyés Péter polgármester ünnepi beszéde:

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Kitüntetettek! Kedves Vendégeink!

Újra ünnepelünk. Ezúttal városunkat, és így magunkat; Nagykanizsát és a kanizsaiakat. Mint minden ilyen ceremónián, emelkedetten és méltóságteljesen, az illem szerint talán kicsit feszengve várjuk, hogy kezet foghassunk kiválóságainkkal, megsüvegelhessük kitüntetettjeinket.
Az öltönyös komolyság mellett azonban az öröm, a mosoly percei, órái ezek, hiszen az ünnep vidámságot feltételez, egyfajta mikszáthi összekacsintást. Együtt ünnepel a város, eljöttek barátaink a világ különböző tájairól, így van okunk – és van lehetőségünk – az önfeledt derűre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagykanizsa Város Napján a múltat és a jelent ünnepeljük. A dicső múltat és a fejlődő jelent.
A történelmi kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a város mai területén ősidők óta éltek emberek. A település első írásos emléke egy 1245-ből származó oklevél – e két napos programmal, hagyományosan, erre emlékezünk.
Nagykanizsa – legyünk rá büszkék – mindig is fontos települése volt az országnak. A XVI. században előbb kereskedelmi központ, majd a Dél-Dunántúl védelmének bástyája lett, Thúry György várkapitány és az őt követő parancsnokok évtizedekig sikerrel álltak ellent a török támadásoknak.
A város fénykora a XIX. századra tehető. Előbb a környék piacközpontja lett, majd igazgatási és kulturális centrummá fejlődött, a vasútvonalak megépítése után pedig fontos forgalmi csomóponttá nőtte ki magát. Később laktanyavárosként, olajipari központként tartották számon. Nagykanizsa 1850-től járási székhely volt, modern értelemben véve az első város a megyében; ugyanis elsőként nyerte el a rendezett tanácsú városi rangot.

Kedves Vendégeink!
Nagykanizsa mindenkinek mást jelent. Van, akinek a történelmi múltat, a máig meglévő miliőt, akad, akinek az itt született, itt dolgozó kiválóságokat - Zemplén Győző európai hírű fizikustól Kaán Károlyig, a magyar természetvédelem atyjáig, vagy Hevesi Sándor írótól, színházi rendezőtől Fejtő Ferencig, Brunner Erzsébetig. Biztosan van olyan ember is, aki a város kultúrájára, védett épületeire, zöld területeire, gazdasági, ipari hagyományaira büszke. Lokálpatrióta hévvel hosszan sorolhatnánk értékeinket.
Én mégis azt mondom – mindezek mellett – Nagykanizsa a polgárait jelenti. Azt a közösséget, amely a múltban is képes volt - és hitem szerint a jelenben és a jövőben is képes – a megújulásra, a fejlődésre, az építő munkára. Azt a közösséget, amely megőrizte és őrzi a város hagyományait, amely múltját nem feledve a holnapra tekint.
Nagykanizsa – mi vagyunk. Nem Ön, nem te, nem én, hanem együtt, közösen: mi.
Az a közösség, amely a kilencven éves török uralom után, vagy Trianont követően, amikor a város elveszítette piackörzete jelentős részét, mindig talpra állt. Az a közösség, amely az utóbbi húsz év nehézségeit követően ismét a megújulásért, a fejlődésért dolgozik. Közülük néhány polgár munkáját megköszönjük, elismerjük ma, példaként állítva őket magunk elé. De ezen a napon, a Város Napján, mindenkinek jár a köszönet, aki Nagykanizsáért tesz és dolgozik.
Jár az elismerés kétkezi munkásnak, mérnöknek és mesterembernek, pedagógusnak és vállalkozónak, hivatalnoknak és bolti eladónak. És a szülőknek, akik gyermekek vállalásával, taníttatásával és felnevelésével – a jövő Nagykanizsájának alapjait teremtik meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Van okunk tehát az örömre és a mosolyra. Hiszen magunkat, a várost: Nagykanizsát ünnepeljük. Ráadásul jó társaságban, hiszen eljöttek hozzánk barátaink - testvérvárosaink küldöttségei – is.
Ma reggel, amikor a delegációkat fogadtuk, többek arcán láttam a meglepetést, a csodálkozást. Igen, az idei Város Napja a megújulás jegyében telik. Most még munkagépek dolgoznak ott, ahol jövőre még méltóbb helyszínen ünnepelhetjük Nagykanizsát. Megszépül a belváros, méghozzá egy olyan terv alapján, amely európai elismerést kapott.
Ez a beruházás azonban több egyfajta szépészeti beavatkozásnál. Nem öncélú átalakítás ez, hanem a város fejlődését szolgáló munka, amelynek eredményeként – ha visszatér az élet a centrumba -, munkahelyek teremtődnek, és egy olyan agóra jön létre, amely közösségi térként, programok ideális helyszíneként ismét találkozóhely, Nagykanizsa büszkesége, turistákat, látogatókat vonzó oázis lesz.
De nem ez az egyetlen fontos beruházás Nagykanizsán. Elindult a szennyvízprogram és több más olyan fejlesztés is, amely az itt élők kényelmét és egyben a város gyarapodását szolgálja.
Mindez – erősítsük meg a gondolatot – a közösség érdeme és a közösség javát szolgálja. Nagykanizsáét. Mindannyiunkét.

Kedves Nagykanizsaiak! Kedves Külföldi Barátaink!
Egy közelmúltban készült felmérés alapján mi, kanizsaiak, barátságosnak, vendégszeretőnek és nyitottnak tartjuk magunkat. Ezek azok a legfontosabbnak és leginkább jellemzőnek vélt pozitív tulajdonságok, amelyeket a megkérdezettek a legtöbbször említettek. Emellett magabiztosak, szorgalmasak, vidámak és vállalkozókedvűek vagyunk – szintén a városi stratégiához készített kutatás szerint.
Így látjuk magunkat, és ez jó alap a sikerhez.
Hiszen egy várost nemcsak fizikai értékei – épületei, útjai, oly' fontosnak tartott beruházásai – határozzák meg. A várost a polgárai jelentik. Akik Nagykanizsán, az előbbi felsorolás alapján, mindazokkal az értékekkel bírnak, amelyek, összeadódva, teremtő energiaként, ismét hagyományaihoz, múltjához méltó, fejlődő, sikeres várossá tehetik 1245 óta jegyzett településünket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Van miben bíznunk, van mit ünnepelnünk a Város Napján. Az ünnepélyesség visszafogott méltósága mellett őszinte lehet a vidámságunk, a mosolyunk. Nagykanizsa ma is büszke polgári város, amely – a múlt példáihoz hasonlóan – előretekint.
Wass Alberttel együtt azt valljuk: „A munka és a szorgalom az, ami a legtöbbet ér a világon. Ami a világot előbbre viszi.” Mi, nagykanizsaiak is erre építjük a jövőt.

Köszönöm, hogy meghallgattak!


További város napi cikkeink:

http://www.kanizsaujsag.hu/hirek/7069/toth-bosze-bence-a-varos-babaja/

http://www.kanizsaujsag.hu/hirek/7058/varos-napja-multidezes-es-jelen/



2011-05-14 12:41:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


KÖZÉLET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble