Ma 2017. október 21. szombat,    
Orsolya napja van.    
Látogatók száma : 34239080    






















































Honlapkeszites

Egy híres-hírhedt bakonyi betyár emlékezete

Emlékét mesék, dalok és balladák őrzik, kalandfilmet forgattak róla, az Ajka mellett található Bakonyi Kalandparkot is róla nevezték el, sőt, bekerült a német lexikonokba és újságokba, míg Franciaországban egy zenés színdarab született róla.Száznyolcvan éve, 1837. február 17-én halt meg Sobri Jóska, valószínűleg a Bakony valaha élt leghíresebb betyárja.


A nehezen járható, erdős-hegyes Balaton-felvidék évszázadokon keresztül volt búvóhelye a törvény elől menekülőknek. A 19. században, az urbanizációnak köszönhetően egyre szűkült az „élettere” a betyároknak. Magyarországon a rosszfiúk az Alföldre, illetve Somogy erdős vidékeire, valamint a Balaton-felvidék hegyeibe, erdőibe szorultak vissza, persze ez nem akadályozta meg őket abban, hogy egyre-másra kövessék el – a gyakran halállal végződő – lopásaikat, rablásaikat. A betyárok elsősorban a szegény zsellérekből, pásztorokból, illetve a katonaság elől menekülő legényekből verbuválódott. Világukat egyfajta romantika is övezte, s mivel elsősorban az irigyelt gazdagokat rabolták ki, még némi rokonszenvet is ébresztettek.Pedig a betyárok iránt rokonszenvet maximum a híres betyárbecsület ébreszthetett volna, mert nagy részük veszélyes bűnöző volt: nem tisztelték sem a tulajdont, sem pedig az életet… Ilyen betyár volt Sobri Jóska is, aki valamikor 1810 tájékán született Pap József néven a Vas megyei Endrődön, egy kondás fiaként. Becenevét valószínűleg a Sopron megyei Sobor után kapta, ahonnan apja is származott. 

Istenfélő nevelést kapott, de rossz társaságba keveredett, és egy disznólopás miatt két év börtönre ítélték. Úgy mesélték, hogy a tömlöcben románcot folytatott a foglárnéval, ott tanult meg írni-olvasni és ott kedvelte meg a cifra ruhákat is. Szabadulása után nem sokkal ismét bűncselekményt követett el, és a tömlöcözéstől való félelmében inkább bujdosásra adta fejét. Hamar összehozta a sors néhány hasonszőrű legénnyel, és a Sobri-banda akcióba lépett. Alvezére egy Milfajt Ferkó nevű, hat osztályt végzett, több nagyúrnál is szolgált inas lett. Sobriék a Bakonyban tevékenykedtek, de portyáik során eljutottak Győrig és Zala vármegyébe is, főként papokat, gazdag juhászokat és kereskedőket fosztogattak. Például 1836-ban a kónyi kasznártól vitték el a győri káptalan pénzét. Sobri már ekkor, nagyon is tudatosan elkezdte megalapozni a nagylelkű betyár legendáriumát, ugyanis a rablás után a család számára hét darab ezüst evőeszközt visszaadott. Nem sokkal később a szolgagyőri kastélyában a Sobri-banda kirabolta Hunkár Antal ezredest, amivel országos hírűvé vált: vesztére. Ugyanis a köztiszteletben álló áldozat, akinek a házában szó szerint egy fillért sem hagytak, személyesen tett panaszt a királynál. Sobri fejére hamar kitűztek száz aranynyi vérdíjat, és összesen kilenc vármegye indított ellene hajtóvadászatot, amelybe a pandúrok mellett a katonaságot is bevonták. Az üldözött betyár csapatának egy része Milfajt vezetésével a Vértes irányába menekült, de ott elrejtőzni már nem tudott: egy elfajult mulatozás során véletlenül önmagát lőtte meg, és a sebesült, menekülni immár nem képes haramiát elfogták. Statáriális bíróság elé került, amely 1836 karácsonyán felakasztatta az akkor 43 éves betyárt.

 

 

Sobri ideje is lejárni látszott: öt társával együtt 1837. február 17-én kerítették be Somogy és Tolna megye határán. Lápafőnél szabályszerű ütközet alakult ki, a sarokba szorított betyárok még sebesülten sem adták meg magukat. Sobri folyamatosan tüzelt a katonákra, akik lassan a közelébe férkőztek, majd egy tiszt lándzsával rontott rá. A betyár célba vette, de amikor rádöbbent reménytelen helyzetére, inkább magát lőtte szíven.Gyilkosság nem fűződött a nevéhez, külseje „előnyös” volt: a körözőlevél egy sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú legénynek írta le. Ezért halálába az egyszerű pórnép nem akart beletörődni, és még évtizedekkel később is azt beszélték, hogy bizony Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár Szlavóniában bujdosik és kanászkodásból él, de volt olyan is, aki tudni vélte, hogy az Alföldön lett gazdag számadó, aki később kivándorolt Amerikába. Valószínűleg ennek a ki nem húnyó emlékezetnek köszönhető, hogy halála után két évszázaddal filmek, színdarabok, mesék és balladák, sőt, még a Bakonyi Kalandpark is az ő nevét viseli.

„Utódjáról”, a 19. század második felében „tevékenykedő” bakonyi betyárról, Savanyó Jóskáról ide kattintva olvashat.

Dr. Papp Attila



2017-06-19 09:08:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


KRÓNIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble