Ma 2017. november 19. vasárnap,    
Erzsébet napja van.    
Látogatók száma : 34537655    






















































Honlapkeszites

A poroszok földjén érte a halál államalapító királyunk megkeresztelőjét

Ezer és húsz esztendeje annak, hogy 997. április 23-ánaz akkor még pogány poroszok, a Balti-tenger partján fekvő, mai Elblag környékén megölték Prágai Adalbert püspököt, akihez a történetírás Szent István király megkeresztelését is köti. Az bizonyos, hogy István királlyá koronázása előtti években fontos hittérítő munkát végzett a magyarok földjén.


Prágai Adalbert 957 körül születhetett, Kelet-Csehországban. A sokat betegeskedő, majd a csodával határos módon felgyógyuló fiatal Adalbertet 972-ben adták szülei a magdeburgi dóm iskolájába, hogy itt készüljön a papi hivatásra: gyógyulását ugyanis Isten üzenetének vélték a szülők. Adalbert a kezdetektől kitűnt vallásosságával és észjárásával társai közül. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. Az érsek halála után, 981-ben visszatért Prágába, ahol az első prágai püspök, Dietmar szentelte pappá. Két év múlva, 983-ban a haldokló Dietmar prágai püspök ágyánál ismerte fel Istentől való hivatását és vezekelni kezdett: megfogadta, hogy életét a hit terjesztésére szenteli.

II. Boleszláv cseh fejedelem,eltökéltségét látva őt jelölte ki Dietmar utódául és így Prága püspökévé nevezték ki. Látva azonban a világi környezet pogányságát, a főurak hatalmaskodását, és a papok engedetlenségét, 989-ben Szent Nílus hatására Rómába utazott, és öt évig élt az aventinusi Szent Elek és Bonifác-apátságban,bencés és bazilita szerzetesek között. A püspököt 994-ben II. Boleszláv és Willigis mainzi érsek visszarendelték Prágába. Adalbert hazatért, azonban ismét hamar összetűzésbe került a cseh világiakkal pogány életük és a templomi menedékjog többszöri, véres megsértése miatt. A rákövetkező évben, 995-ben Szászországba utazott, ahol a Sziléziáért dúló küzdelemben a békére vágyó Adalbert a csehek érdekeit sértő kompromisszumot kötött a Piast-dinasztiával, amiért II. Boleszláv lemészároltatta a püspök egész családját. A világi élet kegyetlenségétől megcsömörlött püspök erre újfent odahagyta hivatalát, és Magyarországon és Ravennán keresztül Rómába, az aventinusi monostorba utazott.

 

Ekkortájt történt, hogy Magyarországon, Géza fejedelem udvarában is eltöltött némi időt. Gézára és fiára, Istvánra gyakorolt hatása mind külpolitikai, mind egyházpolitikai szempontból jelentős volt. Ezt támasztja alá, hogy a történetírás István megkeresztelését is Szent Adalbertnek tulajdonítja, mely bizonyítja Szent Adalbert magyarországi munkájának egyháztörténeti jelentőségét is. Adalbert püspök tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján teret nyert a nyugati kereszténység Magyarországon, és Európa végül befogadta és elfogadta a fiatal magyar államot.Mikor Rómában, 996. májusában német-római császárrá koronázták III. Ottót, Adalbert baráti viszonyba került a német uralkodóval, akire mély benyomást tett Adalbert őszinte és komoly vallásossága, jámborsága. Hazafelé menet elkísérte III. Ottót Németországba, és hosszabb ideig az udvarában vendégeskedett Mainzban. Innen a lengyel fejedelem udvarába utazott, és pápai engedéllyel megalapította a meseritzi apátságot, mely élére Anasztáz-Asztrikot nevezte ki apátnak, aki később Esztergom érseke lett.

 

 

 

Vitéz Boleszláv fejedelem kérésére, 996-ban a Balti-tenger partján élő poroszok térítésére indult. Boleszláv erős katonai kíséretet adott Adalbert mellé, aki 996-97 fordulóján érkezett meg Poroszországba, ám néhány hónap múlva, 997. április 23-án vértanúhalált szenvedett. A feljegyzések szerint a püspök kezdetben sikerrel végezte a munkáját, de a pogány porosz papok áprilisban feltüzelték ellene a poroszokat egy szentként tisztelt facsoport kivágása miatt. Adalbert és kísérője, Gaudentius egy Gdansk környéki tisztáson táborozott le, a mai Elblag közelében. Ekkor érték őket utol a porosz lovasok, akik nem sokat teketóriáztak: megkötözték, és dárdáikkal átdöfték a püspököt, majd a fejét is levágták. A krónikások szerint Vitéz Boleszláv a súlyával megegyező aranyat adott a pogányoknak a püspök holttestéért, akit később Gnieznóban temettek el. A mártírt I. Szilveszter pápa már 999-ben szentté avatta, leghíresebb életrajza pedig 1004-re született meg Querfurti Szent Brúnó tollából. Földi maradványait 1030-ban a csehek Prágába vitették és hazájuk védőszentjét tisztelik benne azóta is. Magyarországon is él emlékezete: máig ő az esztergomi egyházmegye védőszentje. Az esztergomi Nagyboldogasszony Bazilika tövében felépült papnevelde épülete pedig szintén a Szent Adalbert Központ nevet kapta.

Dr. Papp Attila



2017-04-30 08:30:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble