Ma 2019. február 23. szombat,    
Alfréd napja van.    
Látogatók száma : 39992117    




















































Honlapkeszites

Ismerjük módszereiket - Kanizsai megemlékezés a kommunizmus áldozatairól

„Miért engedte meg Isten, hogy éppen ti tapasztaljátok meg a kommunizmust? Meg is válaszolta: Itt, Nyugaton, azért kímélt meg minket tőle, mert nem tudtuk volna kiállni a próbát. Ti azonban képesek vagytok rá.” – II. János Pál pápa hajdani kollégiumi társát idézte beszédében Cseresnyés Péter államtitkár, az Emlékezet és azonosság c. kötetből, párhuzamot vonva egy holland újság által leírt mai helyzettel: Európa lelke Kelet-Európában van.


Megrendülve hallgatta a zsúfolásig telt könyvtári előadó a bevezetőül elhangzó műsort: Lénárd Ödön, a 18 és félévi börtönből 1977-ben szabadult piarista atya versét Kósa Dániel szavalta. Az Illés Lajos által megzenésített Áprily-verset - S mikor völgyünkre tört az áradat/ s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,/ egyetlenegy kőszikla megmaradt,/ egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. – Molnár Péterék énekelték. Ezután városunk polgármestere, Dénes Sándor szólt a jelenlévőkhöz, leszögezve: - Mi, emberek vagyunk az egyetlenek, akik fát ültetnek, hogy gyermekeink annak gyümölcsét ehessék, hogy árnyékában megpihenjenek. Ha egy hatalom ezt az emberi tartalmat és vágyat kívánja eltörölni a pusztítás eszközeivel, ha kitépi e fa gyökereit, akkor elvész minden, amely minket, embereket nemessé és értékessé tehet a történelem sodrásában. A kommunizmus megbocsáthatatlan bűne nem pusztán abban áll, hogy értékes, gondolkodó, cselekvő és érző embereket küldött halálba vagy a börtönök és idegen földek fogságába, hanem abban, hogy a felejtés fátylát kívánta e tettére és annak motivációjára borítani. A felejtéssel mindaz elpusztul, ami ezen embertársaink halhatatlan lelkében ott élt, és küzdött önmaga, magyarságunk és az élet értelmének és értékeinek megtalálásáért. – majd így folytatta: - De, mi magyarok, legyőztük az aljasságot és a felejtés ürességét, és az emlékezés fáját újra elültettük, hogy lányaink és fiaink büszkék lehessenek mindazon kezekre, akik ápolták és gondozták annak ágait.
Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője lépett ezután a mikrofonhoz:
Elnök asszony, polgármester úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves fiatalok!
„Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete.” – kezdődik Marx 1848-ban írott Kommunista Kiáltványa. 1990-ben sokan azt hittük, végleg befellegzett neki. És mit látunk pár napja egy tüntetésen? Valaki ezzel a táblával sétált: Ki a papokkal az iskolából. Mintha csak az ötvenes – hatvanas évek tértek volna vissza. Hamar kimutatták foguk fehérét, s jó ez így.
Alaptörvényünkben ezzel szemben három olyan kulcsfogalom van, amelyek együtt segítenek eligazodni, helyes jogszabályokat alkotni és helyes ítéleteket hozni. Ezek pedig a szabadság, felelősség és az emberi méltóság. Ha ez a három védendő érték békében él egymással, akkor fognak az egyének és a közösségek is békében élni. Az ember szabadságához és méltóságához is hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák.
2010 tavaszán nyílt meg első alkalommal az Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár korszakban című kiállítás, mely, igazi vándorkiállításként éppen tegnap költözött át Kanizsáról Letenyére, három órája nyitottuk meg. Konferencia és tanulmánykötet is született ezzel a címmel. Mindennek a kutatásnak a motorja a Fehér hollók történészcsoport volt, ezek közül a fiatal történészek közül köszönthetjük körünkben Földváryné dr. Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökét. – fordult városunk vendégéhez, tapsot kiváltva.
Akik ezt a tárlatot – köztük minden bizonnyal a középiskolás vetélkedő résztvevői – figyelmesen végigtanulmányozták, találkozhattak egy sajátos III/III-as módszerrel. Ez szerepel ugyanis a jelentésekben: „zavarokat, véleménykülönbségeket sikerült kelteni.” Másutt – két, egyaránt üldözött, fiatalokkal foglalkozó papi közösségre utalva - eredményként könyvelte el a kommunista egyházüldözés, hogy az azonos célokat követő két közösséget sikerült szembeállítani. A történészcsoport kiadott egy korabeli BM-es tankönyvet is, ezt a címet adták neki: Hogyan üldözzünk egyházakat? (Az elnökasszony mosolyogva mutatta föl a hallgatóságnak a könyvet, előadásában meg is köszönte az államtitkári ajánlást.) Ebben kimondottan tananyag a bomlasztás, az egység megbontása, a rágalmazás, a gyanú elhintése suttogó propaganda által, az elbizonytalanítás, a bizalmatlanság elérése.
Ismerős módszerek Önöknek is? Nemde ugyanezekkel az eszközökkel próbálkoznak ma is mindazok, akiknek szálka a szemében az, hogy Magyarország végre a maga útját akarja járni, hogy egy erős, emelkedő, összetartó nemzetként akarja elfoglalni méltó helyét Európában? Újra és újra próbálkoznak – hol egy ügyvivő, hol egy tévés megmondóember, hol egy magát nagyon civilnek mondó, de megkapargatva levitézlett pártkötődésű alakulat, hol egy külföldi lapban hazulról írott véleménycikk. Még olyan is akad köztük, aki pár évtizede ugyanezt belügyminisztériumi szolgálatban tette. Ismerjük eszközeiket: hazugság, zavarkeltés, bomlasztás, rágalmazás, elbizonytalanítás.
Közbevetőleg: megmosolyogtató, hogy a magát a ballal ellenkező oldali ellenzéknek mondó alakulat – vajon miért? – ugyanebből a kottából játszik, ugyanazokat a hazugságokat szajkózza. Nem vagytok ti olyan távol egymástól, mint hiszitek – írta egy újságíró, amikor a két szélsőség egy-egy képviselőjét a bíróság ugyanazért elmarasztalta. Összenő, ami összetartozik. Tudjuk, a szélsőségek összeérnek.
Ám a rágalmazóknak ahhoz már nincsen hatalmuk, hogy rendőri eszközökkel tegyék. Hatásosnak vélt eszközük ebben a tevékenységben a média. Nem számolnak azzal, a magyar emberek többsége józan, fenntartásokkal kezeli az újságot. A nyomdafesték mindent elbír – tartja a mondás. Már zalai földink, Deák Ferenc megmondta: a sajtótörvénynek egyetlen mondatból kellene állni: Hazudni nem szabad. A magyar emberek többségének józanságát fejezi ki az a régi bölcsesség is: nem azt kell nézni, mit mondanak, hanem azt, hogy ki mondja. Egy elemző írta meg legtömörebben a hazugságokkal szembeni védekezés receptjét: Ha a cél az elbizonytalanítás, nem kell elbizonytalanodni.
Szörnyű áron szerzett immunitás – pár éve, ittlétekor Tőkéczki tanár úr ezt kívánta valamennyiünknek. A kommunizmus megtapasztalása védjen meg az újbóli megfertőződéstől. Úgy gondolom, érvényes ez a hazugságokra is. 2006-ban – már 10 éve! – a hazugságrém – ahogy egy publicista nevezi az akkori miniszterelnököt – csak a gazdasági adatok meghamisítása árán tudott győzni a tavaszi választáson. Nem idézem szó szerint az őszödi beszédet, honnan hozták vissza a kormányzást….
És 2015? Győzött újra a magyar emberek többségének józansága. „A bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált.” – nyilatkozták a szocialisták nyáron. Hiába ömlött médiájukból a megható képek sora a kisgyermekes anyukákról. Mint maguk előtt tolt pajzs mögül csak kilógott a lóláb, a katonakorú fiatal férfiak tömege, amely habozás nélkül félrelöki a nőket, gyermekeket, ha a buszra való feljutás a tét. Ám győzött a magyar emberek többségének józansága, már meghaladja a kétmilliót annak a petíciónak az aláírói száma, melynek a neve: Megvédjük az országot. Nyugat – Európában sokan irigylik tőlünk azt, ahogyan a magyar kormány kezeli a migrációs válságot. Távol álljon tőlem, hogy saját kormányom érdemeit kisebbítsem. De bármilyen jó kormány csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha van mögötte támogatás. És az, hogy van, szintén a magyar emberek többségének józanságát dicséri.
Egy holland középbalos napilap írta: „A nyugat-európai vezetők az európai integráció építőmestereiként láttatják magukat. Úgy bánnak a kelet- és közép-európai vezetőkkel, mint a csintalan iskolás gyerekekkel. Rosszul teszik: ők most ugyanis az európai lélek letéteményesei.”.  A cikk címe: „Európa lelke Kelet-Európában van”. És ha ennek a ténynek az okait keressük, érdemes megfontolni II. János Pál pápa visszaemlékezését. Amikor fiatal papként 1946-tól Rómában tanult, flamand kollégiumi társa föltette a kérdést: Miért engedte meg Isten, hogy éppen ti tapasztaljátok meg a kommunizmust? Meg is válaszolta: Itt, Nyugaton, azért kímélt meg minket tőle, mert nem tudtuk volna kiállni a próbát. Ti azonban képesek vagytok rá. A lengyel pápa saját népét ismerve megfogalmazta: Ezek az évek tanúi voltak ama alapvető értékek feléledésének és megerősödésének, amelyeket az egész nép követett, és amelyhez hű akart maradni. A kommunista diktatúra évtizedeit ismerve, bizony, mi magyarok is hálás szívvel tekinthetünk arra a nemzedékre, amelynek hűsége miatt itt lehetünk. – fejezte be gondolatait Cseresnyés Péter.
„És ha az elvtársak azt veszik észre, hogy a hallgatók nagyon vallásosak, az elvtársak ne tartózkodjanak Istennel spékelt jelszavaktól sem… Lássa a falusi ember, aki meg van győződve arról, hogy ha szarva nincs is a kommunistának, de a nadrág alatt bakkecskeláb van, hogy a kommunista rendes ember, olyan, mint a többi.” Rögtön 1945-ben, elvtársai között, egy eligazításon fogalmazott így Rákosi Mátyás. – kezdte előadását Földváryné Kiss Réka. – Vigyázat, a látszat csal. – figyelmeztette a fiatalokat, akik abban a szerencsés élethelyzetben vannak, hogy nem tapasztalták meg személyesen a diktatúrát. A felszínen vallásszabadságról beszélnek, ám a mélyben az a cinizmus működik, amelyre a példát idézte. Az 1945 – 48 közti időszakról még többpárti demokráciaként szólnak néhányan, pedig a kommunisták már akkor megkezdték a hatalom megszerzésének előkészítését. Visszaemlékezett a fordulat évének meghatározásáról folytatott vitára. Az elnökasszony szerint 1945 az az esztendő. Idézte a Zala Megyei Levéltár kutatásait. A politikai rendőrségben már akkor hatalmas többségben – 92%! - voltak az MKP tagja. Miközben fent még megvan a polgári demokrácia, helyben már tisztogattak. B-listázás Dunántúlon ez a közigazgatásban 35%-ot jelentett. És kik jöttek helyükre? Milyen szocializációval? Egy vizsgálótiszt életútját idézte, aki a megtorlások után, amikor már ráért, 1962-ben érettségizett. Elit – amennyiben értéket társítunk e szóhoz - helyett nómenklatúra következett. Visszatérve az egyházüldözéshez: arra hívta föl a figyelmet, az egyház nem csak a klérus. Ha egyházüldözésről beszélünk, akkor a társadalom üldözéséről beszélünk. Az egyház a hívek közössége, és ezt nem csak mi tudjuk, a kommunisták is tudták. Az egyház tömegbázisát pusztították a kitelepítések, kuláküldözések és sorolhatnám még által. Amikor a pártokat, az egyesületeket, a magánvállalatokat fölszámolták, az egyház maradt az utolsó civil erő, ezt is fel akarták számolni. Mindenütt ellenséget láttak. Ott is, ahol nem volt összeesküvés, azt kutatták. Hiszen ez adta a létjogosultságát a nyomozó osztálynak. A 60-as évekre módszerváltás történt. Idézte 1958-ból Kádár Jánost: „Mi a klerikalizmus ellen tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel is harcolunk, mert nálunk nem klerikális, tehát papi uralom van, hanem munkás-paraszt uralom…” – Nem azért szeretem ezt az idézetet – mondta - , mert így akarok írni, hanem mert kifejezi azt a borzalmas cinizmust, amely ezt a rendszert és a jó Kádár apánkat jellemezte. Ők – a munkások és parasztok – fűzte hozzá – ezt már tapasztalatból tudják, mit jelent. Sztahanovista mozgalom, kényszer – kollektivizálás, kitelepítések, kuláküldözés. És most figyeljünk, ez nagyon jellemző: „Lehet, hogy a klerikalizmus ellen harcolni kell még öt évig, de a vallásos világnézet ellen még két generáción át.” Majd megrendülve folytatta Kádár szavait: „Nem úgy van, hogy fogom a lőcsöt és leverem a vallásos világnézetet.” Mi van benne? A hitet Rákosiéknak nem sikerült megtörni, Kádár erre rájön, és a nyílt erőszak helyett jön a propaganda. Elkezdődik ez a 70-es években. Az ifjúság nevelésében nem engedett. Kirándulást már nem lehet szervezni, mert az illegális szervezkedés. És még amire rájöttek 1961-ben: a vallásos emberek és a nemzeti érzés összetartozik. Ami ellen sokkal finomabb eszközökkel fölvették a harcot. Ez a diktatúra ért véget 1990-ben, és hogy az öröksége is véget érjen, két dolog kell. Az, hogy megértsük. Megértsük, mi történt velünk, a szüleinkkel, nagyszüleinkkel. És hogy ne féljünk kimondani, hogy ami velünk történt, ha kényszer – kompromisszumokat kellett kötni, ez a diktatúra erőszakjának következménye. Ne akarják ránk hárítani a felelősséget, hanem toljuk vissza azokra, akik ennek a rendszernek a működtetői voltak. Nevezzük meg őket. Emlékezzünk az áldozatokra, és köszönjük meg nekik, hogy ma szabadságban élhetünk.
 

A Nagykanizsai Polgári Egyesület immár 9. alkalommal megrendezett középiskolás vetélkedőjén – amely az idei kiállításhoz: „Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár-korszakban” kapcsolódott - a hét induló csapat közül a következők értek el dobogós helyezést. Harmadikak lettek Göde Edit tanárnő tanítványai a Piarista Iskolából: Erdős Gergő, Izsák Bendegúz, Kovács Gergely, Mezriczky Marcell és Tüttő Ágoston. Dósai Attila piarista atya csapata - Szabó Melinda, Semsei Bálint István, Tóth Tímea, Vas Réka Bianka és Karácsony Martina – ezüstérmet érdemelt. A képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára a Nagykanizsai Szakképző Centrum Thúry György Szakképző Iskolájának legénysége: Jávor Ádám Gergő, Kele Máté, Szentes Tibor, Szalavári Csaba és Balla Máté lépett, a felkészítő tanárnőjük Kovácsné Tóth Ildikó.
 

A kanizsai program előtt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Földváryné Kiss Réka útja Letenyére vezetett, ahol Cseresnyés Péter társaságában megnyitotta a Fáklya Művelődési Házban a korábban városunkban látható „Egyházüldözők…” kiállítást. Ott március 10-ig látogatható a tárlat. Az Andrássy Gyula Általános Iskola diákjainak értékes műsorát követően ők adták át a Letenyei Polgári Egylet által meghirdetett történelmi verseny könyvjutalmait – Mészáros István Kimaradt tananyag c. sorozatát - és okleveleit. A bázakerettyei, borsfai, letenyei, muraszemenyei és tótszerdahelyi gyerekek saját nagyszüleiket, dédszüleiket interjúvolták meg a kommunista diktatúra megnyomorító évtizedeiről. Az államtitkár elszámlálta: a közösség, a tudás és az erkölcs, e három miatt volt ellensége az egyház az elvtársaknak. Megemlékezett a pákai születésű piaristáról, Öveges Józsefről, aki egy egész országgal szerettette – érttette meg a fizikát. Az elnökasszony pedig a neb.hu honlapra aznap feltett állambiztonsági vizsgálótisztek emberi „minőségét” érzékeltette, szemben négy üldözött, agyonvert, kivégzett áldozatéval.
 

Kanizsa



2016-02-26 16:37:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble