Ma 2018. december 14. péntek,    
Szilárda napja van.    
Látogatók száma : 39029049    




















































Honlapkeszites

Toborozták a Nagykanizsai Javítóintézet leendő munkavállalóit

Izgalmas heteken vannak túl az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nagykanizsai Javítóintézetébe pályázó, leendő munkavállalók, de úgyszintén a Debreceni Javítóintézet felvételi eljárást bonyolító szakmai bizottsága is. Április utolsó napjaiban már a tagintézmény-vezető válogatásig jutott Magyari László, a debreceni intézmény igazgatója által vezetett szakértői gárda, amelyben helyet kaptak az aszódi, a fővárosi Szőlő utcai és a rákospalotai javító-nevelő intézetek vezetői, munkatársai is. Magyari László elmondta, hogy nem lesz egyszerű dolguk, ugyanis számos, alkalmasnak tűnő pályázóval beszélgettek az elmúlt hetek során.


 

 

– Több száz pályázó meghallgatásán vagyunk túl, és valódi kihívást jelent a nagykanizsai tagintézményünk munkavállalóinak kiválasztása, hiszen volt olyan munkakör is, amelyre száznál is többen szerettek volna felvételt nyerni – hangsúlyozta a debreceni intézményvezető. – A felvételi eljárást bonyolító bizottságunk tagjai az adott munkakört végző, vagy azt a munkaterületet irányító szakemberekből, vezetőkből és pszichológusokból állt össze. Voltak olyan meghirdetett állások, amelyek esetében a felvételi eljárás több napot is igénybe vett. Ilyen volt tipikusan a gyermekfelügyelőké és a rendészeté, valamint az ápoló-gyermekfelügyelőké: a pályázóknak öt lépcsős kiválogatási eljárás során felvételi elbeszélgetésen, különféle tesztek kitöltésén, pszichológusi vizsgálatokon és szituációs, helyzetmegoldó gyakorlatokon is részt kellett venniük. Csak azok kerülhettek a felvételi bizottságok elé, akiket az érvényesen benyújtott pályázataik alapján alkalmasnak gondoltunk arra, hogy esetlegesen a Nagykanizsai Javítóintézetben dolgozhassanak majd.

A toborzónap, 2015. március 20.

Még éppen csak a rügyeiket kezdték bontogatni a fák, mikor március 20-án sor került a Nagykanizsai Javítóintézet leendő munkavállalóinak hivatalos toborzására. A Debreceni Javítóintézet vezetősége, Nagy Kálmán és Oláh Péter igazgatóhelyettesek, valamint Antal Gábor utógondozó tartott részletekbe menő, aprólékos tájékoztatást a Medgyaszay Házban megjelent, közel 500 érdeklődőnek.

A megjelenteket Oláh Péter igazgatóhelyettes köszöntötte, majd részletesen beszámolt a pályáztatási eljárás lefolyásáról, állomásairól. Kiemelte, hogy a lehető legpontosabban jelölték meg, mely munkakörökre, milyen képesítésű munkavállalók jelentkezését várják.

Az igazgatóhelyettes részletekbe menő tájékoztatása után Nagy Kálmán, a Debreceni Javítóintézet másik igazgatóhelyettese lépett a mikrofonhoz, és az általuk kidolgozott mentorprogramról tájékoztatta az érdeklődőket. Elmondta, hogy a mentorprogram célja, hogy a Nagykanizsai Javítóintézet leendő dolgozói a munka megkezdése után az első időszakban, tehát még ebben az évben, helyben jussanak tanácsadó, irányadó, javaslattevő, szakemberi segítséghez. Hiszen Nagykanizsán, a munkát vállalók többsége még sosem dolgozott javítóintézetben, így a betanítás és a különböző OKJ-s tanfolyamok ellenére is lehetnek olyan helyzetek, amelyekben kell egy szakember azonnali tanácsa, segítsége. Ezért az első néhány hónapban, állandó jelleggel tartózkodnak majd Nagykanizsán az ország többi javítóintézetéből idevezényelt szakemberek. Az ő feladatuk lesz, hogy segítsenek a nagykanizsai intézet dolgozóinak, illetve tanácsot adjanak, hogy bármely, akár váratlan szituációs helyzetben feltalálhassák magukat.

Nagy Kálmán tájékoztatása után Antal Gábor, a Debreceni Javítóintézet utógondozója a leendő munkavállalók kiválasztási eljárásáról beszélt. Kifejtette, hogy az ötlépcsős kiválogatási eljárás során, a Debreceni Javítóintézet speciálisan erre a célra létrehozott szakmai bizottsága választja majd ki a pályázók közül az egyes munkakörökre legalkalmasabbakat.

 

 

 

Pályázók…

De kik is pályáztak, jelentkeztek? Elmentünk egy-két „felvételiztető” napra április folyamán, és megpróbáltunk „mikrofonvégre” kapni néhány pályázót, lehetséges munkavállalót.
Nagy-Bozsoky Lajos és Horváth Zalán gyermekfelügyelőnek jelentkezett a „javítóba”. A gyermekfelügyelők nagyon is komoly és felelősségteljes munkát fognak végezni: ők felügyelnek körletenként a fiatalokra.

– Lesz nappalos és éjszakás gyermekfelügyelet is – magyarázza Lajos. – A nappalosok déltől, este nyolcig vigyáznak, majd az éjszakások következnek, reggel 8 óráig. A gyermekfelügyelők állandóan az adott részleg – egyenként több körlettel is rendelkező javítós, vagy az előzetes letartóztatott egység,– körleteinek tucatnyi fiataljával vannak: felügyelik őket az ebédlőbe, a délutáni kézműves foglalkozásokra, vagy akár a sportpályára menet. Részt vesznek az életükben, irányítják azt, és tulajdonképpen példát is mutatnak nekik, nevelik őket. Ez tetszett meg nekem is. Van érettségi, illetve személy- és vagyonőr vizsgám is, valamint évekig küzdősportoltam. Egyáltalán nem félek, és remélem, felvételt nyerek az intézetbe. Biztos munkahelynek ígérkezik, ahol végre lehet majd tervezni a családom jövőjét.

– Én is éjszakásnak jelentkeztem, és engem is a biztos munkalehetőség, valamint a közalkalmazotti státusz motivált – mondja határozottan Horváth Zalán. – Korábban biztonsági őr voltam, de a Nagykanizsai Javítóintézetben akár karriert is tervezhetek. Az pedig, hogy megpróbáljuk megjavítani ezeket a gyerekeket, az elérendő, nemes cél: rajtam nem fog múlni, ha felvesznek. A felvételi eljárás szerintem nagyon alapos volt, mit ne mondjak, nagyon elfáradtam a nap végére. De erre szükség is van, mert fontos, hogy megfelelően legyenek kiválasztva az intézet leendő munkatársai, hiszen ez egy nagyon felelősségteljes munkahely lesz minden ott dolgozó számára.

Timár Lívia jelenleg a Városi Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat munkatársa, és a javítóintézetbeli, ápolói munkakört pályázta meg. Kérdésemre elmondta, évekig dolgozott a Budapesti Fegyház és Börtönben, így egyáltalán nem fél a „javítós” gyerekektől. A jobb fizetés és munkakörülmények, valamint a tervezhetőbb időbeosztás miatt szeretne felvételt nyerni az intézménybe, hiszen nemcsak ápolónő, hanem családanya is.

Szever Richárd a rendészetre adta be pályázatát. A javítóintézetben 18 rendész teljesít majd szolgálatot, akiknek a feladata a belső biztonság felügyelete és a külső biztosítás elvégzése lesz.
– Érettségi bizonyítvánnyal és személy–vagyonőri vizsgával jelentkeztem. Korábban közmunkásként Zalakomár térségében irányítottam más közmunkások munkáját: az autópályák mentén nyírtuk a füvet, ritkítottuk a bozótost – sorolja Szever Richárd. – Többlépcsős felvételi eljáráson vagyok túl. Nagyon szeretnék felvételt nyerni, hiszen számomra izgalmasnak ígérkezik a rendészi hivatás. A rendészetnek kell majd ellenőrizni a ki- és beléptetést, felügyelni a látogatásokat, valamint az egész javítóintézet belső rendjét is. Egy nagyon komoly technikai felszereltségű rendészeti részleg áll majd a biztonságért felelős személyzet rendelkezésére. Majdnem száz kamera, térfigyelő és egyéb biztonságtechnikai rendszerek, személyi riasztók, öt méter magas vasbeton falak, ugyanekkora kerítések és nátó-hálók – ezek a „modern” szögesdrótok – garmadája könnyíti majd a rendészek munkáját, így biztos vagyok benne, hogy innen lehetetlen lesz megszökni – mondja határozott meggyőződéssel a fiatalember.

Végül néhány mondatban a magyar javítóintézetekről…

A toborzónapon Oláh Péter általánosságban is beszélt a javítóintézetekről, a javító-nevelő intézetekben folyó nevelő munkáról, a céljaikról:

– Ha a javítóintézetek helyét próbáljuk meghatározni a gyermekvédelmi intézmények rendszerében, akkor elmondhatjuk, hogy a javítóintézet a gyermekvédelmi intézményrendszer része, annak határterületén helyezkedik el. Működését, összetett feladatrendszerét meghatározza, hogy feladatellátása során a büntetőeljárás és büntető intézkedések szabályainak betartatása mellett legfontosabb célkitűzése a reszocializációs nevelés, s ezt a célt szolgálják a nevelésben alkalmazott pedagógiai és pszichológiai eszközök és módszerek – hangsúlyozta Oláh Péter.

A Nagykanizsai Javítóintézet az ügyészség és bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett vagy a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúakat fogadja be l2-21 éves korig, valamint utógondozói ellátást biztosít. A fiatalkorúak sikeres társadalmi beilleszkedése csak akkor tűnik reálisnak, ha kezelik, enyhítik, kompenzálják azokat a diszfunkciókat, amelyek a bűnelkövetéshez vezettek. A javítóintézeti nevelés a családi nevelést, mikro- és makro környezeti szocializációs hiányokat teljes mértékben nem pótolja, azok negatív hatásán igyekszik enyhíteni, kompenzálni, pozitív hatásain pedig tovább erősíteni. Ugyanakkor a reszocializáció érdekében, a fiatal törvényes képviselőjével, családjával, gondozási helyével, szabadulását követő várható tartózkodási környezetével – a lehetőségekhez mérten – a legnagyobb mértékben együtt kell működni és nevezetteket a fiatal fejlesztésébe bevonni.

További fontos cél, hogy a fiatal utógondozásának, illetve utánkövetésének lehetőségét minden elbocsátás esetében megvizsgáljuk, és annak nevelési - reszocializációs lehetőségeit – az adott eset paramétereit figyelembe véve – kiaknázzuk. Az intézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarainak enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottságának szakmai képzettségének fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése - hívta fel a figyelmet Oláh Péter.

- A reszociálizációs esélyek növelése szempontjából kiemelkedően fontos a fiatalok személyiségének korrekciója, komplex fejlesztése, pszichés állapotuk javítása, alkalmazkodási zavaraiknak enyhítése többek között pozitív minták és tapasztalatok nyújtásával, a kívánatos szokások kialakításával, családi konzultációkkal, oktatással, képzésekkel, a hagyományok és nemzetiségi kulturális értékek ápolásával, tehetséggondozással. Az elébb említett célokat az intézetbe kerülő fiatalok életkorához, mentális és pszichés, valamint egészségi állapotához igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával – a gyermeki és személyiségjogok biztosítása, a humanizált igazságszolgáltatás, a bűnismétlés megelőzése érdekében kifejtett tevékenység, a droghasználat, mint gyakori elkövetési- és egyéb okok kezelése mentén – kívánjuk megvalósítani. Hatékony együttműködésre kell törekedni a gyermekvédelmi rendszerrel, a célok elérése érdekében igénybe kell venni a gyám, a pártfogó, a szociális – karitatív - öntevékeny szervezetek segítségét. Az őrzésbiztonság érdekében pedig – szükség esetén – ki kell alakítani a büntetés-végrehajtási intézményekkel való együttműködés lehetőségeit.

 

 

 

Végezetül Oláh Péter elmondta, hogy az 1/2015. (I. 14.) EMMI rendeletben megfogalmazott feladatok jelentős részben azonosak, kisebb részben pedig eltérnek az előzetes letartóztatás, illetve a javítóintézeti nevelés esetében. A nevelés célját, módszereit tekintve ugyanakkor ez az eltérés alapvetően csak a nevelés–fejlesztés tervezhetősége, tervezése, időtartama és a folyamatszervezés tekintetében mutatkozik meg.

Dr. Papp Attila



2015-05-08 19:24:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


KRÓNIKA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble