Ma 2019. február 23. szombat,    
Alfréd napja van.    
Látogatók száma : 39992135    




















































Honlapkeszites

Thúry: A küzdelmes lét, a kitartó munka, a türelem, a rátermettség mintaképe

Egy közösség identitásához nem csupán a közösen vallott erkölcsi, szellemi értékek tartoznak hozzá, de elengedhetetlen néhány tárgyi szimbólum is. A Thúry György halálának 442. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat második napján éppen azt ünnepelték a Dr. Mező Ferenc – Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola Thúry tagintézményében, hogy elkészült az intézmény névadójának szobra. Az intézmény 1957-ben vette fel a hős várkapitány, Thúry György nevét.

A kulturális műsorral színesített ünnepségen Deák-Varga Dénes városi főépítész beavatta hallgatóságát – az egykori határőr laktanyából, az iskola udvarába került –szobor kalandos útjának részleteibe. A szobrot a Nagykanizsán élt Vörös János szobrászművész készítette 1952-ben.


– A ma fiatal generációjának fel kell hívni a figyelmét a példaképek keresésének időszerűségére. Nektek, értetek áll itt a korabeli vitéz csodálatos műemléke, ami nap mint nap juttassa emlékezetetekbe a hazájáért, a katonatársaiért áldozatot hozott hős várkapitány életét – hangsúlyozta beszédében Szermek Zoltán főigazgató. – Halálának 442. évfordulója újra lehetőséget ad az emlékezésre – folytatta. Thúry korának kiemelkedő, klasszikus vitéze, töröktől rettegett egyénisége volt. A küzdelmes lét, a kitartó munka, a türelem, a rátermettség mintaképe. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-ben biztosította az anyagi feltételeit annak, hogy tagintézményünkbe kerülhessen a dicső várkapitány Thúry György mellszobra.
Befejező gondolataiban a főigazgató felvázolta Thúry György életútját:
– Névadónk a XVI. század viszontagságai között folytatta hősies küzdelmét a török hódítók ellen. Több hadjáratot vezetett, több várkapitányi tisztségét is betöltötte a század közepén, mikor 1567-ben a kanizsai vár kapitányává – és ezzel együtt a dunántúli kapitány helyettesévé – nevezték ki, miután a vár szerepe Szigetvár eleste után felértékelődött. Mivel az elkövetkező években a császártól nem kaptak segítséget, portyákból tartották fenn magukat. Ekkor már az ország elsőszámú bajvívója volt, külföldi kortársai a „magyar Cidnek”, a törökök „dunántúli oroszlánnak” nevezték. Több mint hatszáz győztes párviadalt vívott. Tartottak tőle, mert ismerték erejét, karizmáját. Nyílt ütközetben nem talált legyőzőre. Ali bég, Szigetvár parancsnoka csalta tőrbe 1571. április 2-án, s esett el az orosztonyi sáros völgyben, s mély kardvágással oltották ki életét. Hiába választották el a fejét a törzsétől a kor szokásai szerint, nem tudták sikereit a feledés homályába taszítani. A törökök tisztelték, még kápolnáját sem háborgatták.
Thúry György a profi katonák harcedzettségét, éberségét, bátorságát, vitalitását adta az utókornak. Ismerte az időjárás olykor kegyetlen viszontagságait, a nélkülözés hosszú hónapjait, a szenvedést, a fájdalmakat. Rengeteg időt töltött társaival, mert tudta, hogy nélkülük nem tudja megvalósítani terveit, kötelezettségeit. Magasabb rangja ellenére végvári katonáinak mindent megteremtett, ami létük jobbítását szolgálta. A csatában ugyanis mindenki egyszerre küzd, harcol, szenved vagy dicsőül. Katonái példaképként tekintettek rá.

További képek a galériában.

B. E.



2013-04-08 10:58:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


OKTATÁS ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble