Ma 2018. december 15. szombat,    
Valér napja van.    
Látogatók száma : 39038294    




















































Honlapkeszites

"A magyar kultúra büszkeség, ezredéves szilaj erő; orom, amelyet kínozhat ezernyi vihar, nem omlik le. Büszkén mutat az ég felé."

A Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett rendezvénysorozat második helyszínén, a Honvéd Kaszinóban, helyi szereplők bemutatkozásával ünnepelték nemzeti Himnuszunk születésnapját. A városi ünnepi műsor résztvevőit Babits Mihály ezen soraival köszöntötte Cseresnyés Péter polgármester: „Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”
A program első részében „Lelke van a fának” címmel, a Honvéd Kaszinó Fafaragó Szakkörének alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet Járási Ildikó iparművész nyitott meg. Közreműködött a Rozgonyi Általános Iskola alsó tagozatos énekkara. A február 11-ig látogatható tárlat kiállítói: Stiller Gábor népi iparművész, szakkörvezető, Mónai Zsuzsanna, dr. Bátki Erika, Novák Nóra, Jerausek Gyula népi iparművész, Kotnyek Gábor, Kotnyek Bence, Takács Gábor és Mátai József. A szakkör vendégművésze ezúttal Szörcsök Istvánné hímző, népi iparművész volt.
A kiállítás-megnyitót követően a Tükörteremben folytatódott a rendezvény. Halmos Ildikó igazgató köszöntőjét követően Cseresnyés Péter polgármester szólt a közönséghez:


– Ez a nap ugyan nem piros betűs ünnep a naptárban, de piros betűs ünnep a lelkekben.
A dátum nem véletlenül január 22-dike, hiszen, a kézirat tanúsága szerint, 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc nemzeti imánk szövegét Csekén.
A Magyar Kultúra Napja Himnuszunk születésnapja. Kevés hasonlóan fontos dátumot lehetett volna találni múltunk, jelenünk s jövőnk megünneplésére, hiszen a kultúra mindezt együtt jelenti.
Amikor Kölcsey Ferenc a Himnuszt papírra vetette, a magyarság hasonló nehézségekkel nézett szembe, mint ma. A tét az volt: megőrizheti-e a nemzet identitását, hagyományait, miközben helytáll Európában is?
Kölcsey a Himnuszban még a nemzethalál vízióját is megjelenítette, hiszen valós veszélyt jelentett akkoriban, hogy a magyarság beolvad a környező népek olvasztótégelyébe, és eltűnik, megsemmisül, mint oly sok erős és büszke nép a történelem során.
De a magyarság megmaradt, és ebben óriási szerepe volt a kultúrának: a zenének, az irodalomnak, a képzőművészetnek s magának a nyelvnek, amely Kazinczyt Kazinczyvá, Petőfit Petőfivé, Aranyt Arannyá tette. A magyar nyelv nélkül ők sem válhattak volna azzá, amivé lettek.
A jeles kortárs, gróf Széchenyi István is tudta ezt, s egyetlen rövid mondatba sűrítette a lényeget, ez pedig így szól: „nyelvében él a nemzet”. Nyelv és függetlenség. Ez a két tényező, amelyekért a reformkor óta szinte szüntelenül harcolnia kellett és kell ennek a nemzetnek, éljenek bár polgárai a Monarchiában, Nagy-Magyarországon vagy a trianoni gyalázat után szülőföldjükön – de idegen országban.
És ezekért kell küzdeni ma az anyaországban is. A nyelvgyakorlás jogát ugyan nem fenyegeti veszély, de azok a zömmel Nyugatról érkező nyelvi jelenségek, amelyeknek erőtlenül behódolunk, nem feltétlenül válnak a magyar nyelv javára.
Függetlenségünket, önrendelkezésünket pedig időről időre próbálják letörni, de ami nem sikerült töröknek, tatárnak, osztráknak és szovjetnek, az nem fog sikerülni a nemzetközi tőke ködfüggönyébe burkolózó, hataloméhes pénzügyi köröknek sem.
És azért nem, mert a magyar kultúra erőt és támaszt ad, hitet a küzdelemhez.
A magyar kultúra büszkeség, ezredéves szilaj erő; orom, amelyet kínozhat ezernyi vihar, nem omlik le. Büszkén mutat az ég felé.
Ma már az egyesült Európa részesei vagyunk, de ettől függetlenül – vagy talán éppen ezért – meg kell őrizni identitásunkat, kultúránkat, amely gazdagságában, sokszínűségében szinte páratlan a világon, éppen ezért, bátran mondhatjuk, gazdagabbá teszi Európát és gazdagabbá teszi a világot – hangsúlyozta, majd napjaink feladataira világított rá a polgármester:
– Nem az a feladatunk tehát, hogy behódoljunk idegen kulturális hatásoknak, hanem az, hogy megőrizzük és megmutassuk évezredes hagyományainkat, értékeinket, amelyek a világ élvonalába sorolnak bennünket. Ez persze nem azt jelenti, hogy be kell zárkóznunk, hogy nem kell figyelnünk a világra, de tudnunk kell, kik vagyunk, honnan jövünk, s merre tartunk. Szemünk előtt kell tartani a nemzeti hagyományainkban, kultúránkban rejlő erőt, amely nemcsak a múltat jelenti, hanem a jövőt is.
Ezen ünnepi alkalomból jó szórakozást kívánva Kodály Zoltán gondolataival zárta köszöntőjét a polgármester: "Az az igazság, hogy a földműves nép közt fennmaradt dalok java, valamikor az egész magyarság tulajdona volt. Ez az a közösség, ahol egy érzésben találkozhat az egyszerű pásztor a nemzet bármely nagyjával, ahol mind a kettő csak ember, és annyit ér, amennyire ember."
A polgármesteri köszöntőt követően Vajda Mária, a kaszinó énekkarának szólóénekese, a Zalagyöngye Táncegyüttes, a Strém Kálmán Ifjúsági Vonószenekar, Baj Bianka, Vida Dorián és Pál Péter versmondók színes műsora zárta a kultúra napja városi rendezvényét. A havazás okozta útviszonyok miatt a fővárosi Honvéd Együttes Táncszínháza Hegedős Együttesének nem sikerült Kanizsáig eljutni, őket majd egy későbbi időpontban láthatjuk városunkban.

B. E.



2013-01-19 12:31:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


KULTÚRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble