Ma 2017. december 14. csütörtök,    
Szilárda napja van.    
Látogatók száma : 34734812    






















































Honlapkeszites

Gyanakvásukra az élet felelt - Bemutatkozik a Debreceni Javítóintézet

Éveken át visszatérő vendége volt a lakossági fórumoknak Magyari László (alsó képünkön), így megnyugvással láthatta, amint viszonylag rövid idő alatt csillapodnak a Debreceni Javítóintézet tizennégy évvel ezelőtti indulását kísérő félelmek. Az igazgató jól emlékszik arra, hogy a javító helyén akkor leánynevelő intézet működött elavult biztonsági szemlélettel, ami valóban vonzotta a csavargókat, s emiatt teljesen érthető volt a közelben lakók gyanakvása.

– Kijárkáló, kiszökdöső fiataloktól, általuk elkövetett lopásoktól tartottak és attól, hogy ezek a fiúk alkalom adtán megtámadják a helyi gyerekeket, a közeli iskola diákjait. Veszélyforrást láttak az intézeti fiatalokat folyamatosan látogató „bűnöző” családokban is, mondván, ezentúl autó és lakás sem lesz biztonságban. További aggályként jelentkezett, hogy a környező ingatlanok veszítenek az értékükből – foglalta össze a sok évvel ezelőtti fórumok legfontosabb tapasztalatait. 


Ami a szökéseket illeti, a rendkívül kemény biztonsági előírásoknak köszönhetően (lásd Folyamatos őrizetben című cikkünket) egyetlen ilyen eset sem fordult elő az utóbbi években. Magyari László szavai szerint vannak olyan „gyerekeik”, akik viselkedésükkel kiérdemelik, hogy elhagyhatják a falakat, de kizárólag iskolába járhatnak el. Akinél a legkisebb viszszaélést tapasztalják, attól megvonják ezt a bizalmat. A nevelők személyes hatásának, a szigorú ellenőrzéseknek és a következetes szankcióknak köszönhetően nagyon ritka, hogy valamelyik fiatal elcsavarog. Egyébként a fiatalok az intézeten belül is kizárólag felnőtt kíséretében jöhetnek-mehetnek.
Látogatás kizárólag szombat és vasárnap délelőtt lehetséges. A fogvatartottakhoz havonta egyszer, egy órára érkezhetnek látogatók legfeljebb négyen, a láthatás ellenőrzött körülmények között zajlik. Az utcáról való bekiabálás a látogatás megtiltását vonja maga után, így nincs vele gond. Ha mégis megtörténik, a fiúkat nem engedik az ablakhoz.
Magyari László a múltból mindössze egyetlen olyan esetet tudott felidézni, amikor egy neveltjük bűncselekményt követett el: egy tinédzser az iskolából visszafelé jövet elvett egy mobiltelefont egy gyerektől. Beszédes, hogy az intézményben szinte azonnal elmondta, mit tett, s természetesen nem is maradt következmény nélkül.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a kezdeti félelmek teljesen elültek, s ma már senki nem gondolja, hogy a háza kevesebbet ér az intézet miatt.
Az igazgató a javító és a büntetés-végrehajtási intézetek működését összevetve kiemelte: a fiatalok és a társadalom szempontjából azért feltétlenül előnyösebb az előbbi, mert náluk dolgozni és tanulni kell. Fogvatartottjaik zöme 15-16 éves, sokan el vannak maradva a tanulmányaikban, de ezt a hátrányt a javítóban jellemzően sikerül ledolgozni. Az érzelmileg elhanyagolt, problémáikkal magukra hagyott fiúk megkapják azt a törődést, figyelmet, amelyre egy szétesett családban nincs esélyük. A munkával (kertészkedés, állatgondozás, asztalosság, vesszőfonás, szőnyegszövés, agyagozás) a fiúk értelmes elfoglaltságot találnak, míg a személyre szabott pszichés foglalkozások során arra törekednek, hogyan szoktassák rá őket a konfliktusok megfelelő kezelésére, illetve lehetőséget kapnak arra, miként válhatnak kiegyensúlyozott, boldog emberré, hasznos adófizetővé. Az intézet nevelő-szakmai programjának eredményeként a gyakran mélyszegénységből érkező, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalkorú bűnelkövetők túlnyomó része hasznos tagja lesz a társadalomnak.

Nevelnek, oktatnak

- A javítóintézet nem börtön.
- A javítóintézetben nincsenek cellák, a fiatalokkal minden napszakban szakemberek foglalkoznak.
- Az intézet feladata a 14-18 évesen előzetes letartóztatásba került, illetve javítóintézeti nevelésre ítélt fiúk nevelése, oktatása, képzése gondozása.
- A fiúk mintegy 90 százaléka lopás, rablás miatt kerül javítóintézetbe.
- A fogvatartottak nagyobb része fizikailag, szellemileg és érzelmileg egyaránt elhanyagolt, családi körülményeik rendezetlenek, otthoni környezetük szinte minden szempontból szegényes, sivár.
- A javítóintézeti szakemberek alapelve a dicsérettel, jutalmazással, elismeréssel járó motiválás.

Nem érez komoly ellenállást

A két és fél milliárd forintos, 100-120 munkahelyet teremtő beruházás kapcsán képviselőtársaimmal jártunk a Debreceni Javítóintézetben, és meggyőződtem arról, hogy a közbiztonság romlása miatt nem érdemes aggódnunk, hiszen az a hajdúsági megyeszékhelyen sem következett be – ez Dénes Sándor nagykanizsai alpolgármester véleménye. Tapasztalatairól beszélt is azon a körülbelül hatvan fő részvételével zajlott lakossági fórumon, amelyet a közelmúltban Kiskanizsán hívott össze a Jobbik képviselője. Mint az egyre valószínűbb, a nagyberuházás a volt kemping mellett, vagyis a város határában, az ipari üzemekhez közel valósulna meg. Dénes Sándor furcsállja, hogy bár a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy „számtalan” ember fordult hozzá a javítóintézeti aggályok miatt, addig őt, aki Kiskanizsa képviselője is, senki sem kereste az ügyben a városrészből, s nem is érez komoly lakossági ellenállást.
– Debrecenben szintén kertvárosias környezetben működik a javító, méghozzá gond nélkül, békességben. Ezért nem látok problémát, miközben számos új munkahely jöhetne létre – magyarázta az alpolgármester, aki pedagógusként vallja: nevelni, oktatni kell a megtévedt gyerekeket.

"Felkapott" városrésszé vált

Ha volnának problémák a helyi javítóintézettel összefüggésben, akkor én biztosan tudnám, de az elmúlt években egyetlen lakossági jelzést sem kaptam emiatt – mondta érdeklődésünkre Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere, aki immár tíz éve önkormányzati képviselője annak a városrésznek, amelytől mindössze egy főút választja el a javítót. Bár az intézet 1998-as indulásakor többen tartottak ingatlanjuk értékvesztésétől, az évek múlásával pont ellentétes folyamat játszódott le: a cívisváros egyik legfelkapottabb, legmódosabb családi házas negyede pont a javító közelében épült fel több tízmillió forint értékű „palotákkal”.
Pajna Zoltán elmondta: a különféle városrészi rendezvények apropóján az intézet részéről keresik a kapcsolatot velük, amire fogadókészek, s nem érte őket csalódás a fiatalok jelenléte miatt. – A többségtől is függ az, hogy sikeres lesz-e ezen tizenévesek visszailleszkedése, azaz társadalmi feladatunk a segítségnyújtás – hangsúlyozta a képviselő.

Miért van szükség új intézetre?

Röviden: azért, mert a Dunántúlon egyetlen egy sincsen, márpedig az előzetes letartóztatásba kerülő 14-18 év közötti fiataloknál sokkal kisebb a társadalmi visszailleszkedés esélye, ha az „előzetest” – ami évekig is eltarthat – valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben töltik.
A hazai jogszabályok világosan rendelkeznek arról, hogy a 18. életévüket be nem töltött fiatalokat a büntetés-végrehajtás során el kell különíteni a felnőttektől. Továbbá ez a korosztály az előzetes letartóztatás idejét javítóintézetben is letöltheti. A debreceni „javító” jól kipróbált módszere azt bizonyítja, hogy az előzetes letartóztatás, a javítóintézeti nevelés és az utógondozás fázisait érdemesebb egyetlen intézetben végezni, mert az onnan kikerülő fiatalok ritkábban válnak visszaesővé, s nincsenek kitéve a hagyományos értelemben vett „börtönvilág” veszélyeinek.
Míg a fővárosi leányjavító intézet kapacitása megfelelő, addig a fiúknál a budapesti, az aszódi és a debreceni intézmény mind szűkösebb, hiszen a kihasználtság bizonyos időszakokban a 140 százalékot is meghaladja. Emellett nagyban indokolja a nagykanizsai javítóintézet létesítését, hogy a Baranyából, Fejérből, Somogyból, Tolnából, Vasból és Zalából előzetesbe kerülő fiatalok közül csak minden tizedik esetében tudják megoldani a javítóintézeti elhelyezést, a többiek a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetébe kerülnek. Vagyis ezen dunántúli fiatalkorú feltételezett bűnelkövetők kisebb esélyt kapnak a „megjavulásra”, mint például debreceni társaik.

Folyamatos őrizetben

A javítóintézetekről sokan azt gondolják, hogy olyan nyílt intézmények, amelyeket a fiatalok a foglalkozások végeztével elhagyhatnak. A valóságban erről szó sincs: zártak, s a fogvatartottak folyamatos felügyelet alatt állnak.
Masszív kerítés, úgynevezett NATO háló (a szögesdrótnál is biztonságosabb), forgatható kamerarendszer, mozgásérzékelős riasztórendszer, infrasorompó (akkor is jelez, ha valaki kidugja a kezét a vasrácsos ablakok valamelyikén), továbbá állandó rendészeti jelenlét: mindezeknek köszönhető, hogy az elmúlt években egyetlen szökés sem fordult elő a Debreceni Javítóintézetben. A különféle foglalkozások során a fiúkat mindig felügyeli egy rendész, ha például fociznak, két-három felnőtt is van velük, mozgásukat kamerák pásztázzák.

A beruházás a TIOP-3.4.3/11/1 „Javítóintézeti ellátás biztosítása fiúk részére a Dunántúlon” nevű program keretében valósulna meg.



2012-08-23 11:27:00


További hírek:
A balatoni személyhajózás és a komp forgalma is nőtt
Indul a Filmklub
Egy gyújtogatót és egy verekedő bandát is bíróság elé állítanak holnap
Szabadidősport: a hangulatra sem lehetett panasz
Workania: a legrosszabbul fizetett ágazatokban nőttek a legjobban a bérek


KÖZÉLET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül

A nap vicce



állás Nagykanizsa, munka Nagykanizsa, Jooble
jooble